AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Terbe Lajos: Szibériai magyar lapok 1915—1921 (Bibliográfia az omszki Forradalom és Vörös Újság részletes ismertetésével)

ban ráakadunk Bródy Sándor egy olyan elbeszélésére (Hófehérke), amely oroszból van magyarra fordítva. A szibériai magyar lapok szerkesztői, munkatársai között jeles köl­tőket és kiváló írókat is találunk. Ilyenek: Homok (Bányai Kornél), Ja­roslav Hasek, Ligeti Károly, Pogonyi Antal, Zalka Máté, akik a szibériai lapok hasábjain kezdték meg irodalmi pályafutásukat. A krasznojarszki Vörös Újság 1920 elején megjelent egyik száma közreadta az itteni katonai parancsnokság 1919. augusztus 10-én kelt je­lentését, mely 17 magyar hadifogoly 1919. augusztus 1-én történt agyon­lövetését többek között azzal indokolja, hogy ,,A kutatás alkalmával tényleg sok veszélyes irat és a csehszlovák hadsereg ellen irányuló ellen­séges és izgató cikkeket tartalmazó magyar újságok találtattak." (Hadi­fogoly magyarok története. 2. kötet. Bp., 1931. 424. 1.) Érthető, hogy a forradalmi magyar lapokat, amelyeknek őrzése életveszélyt jelentett, a szibériai ellenforradalom múló győzelme idején a megfélemlített fog­lyok megsemmisítették, így alig maradt belőlük valami az utókorra. A mégis megmaradt magyar lapokból a hazatérő katonák az itthoni ellen­forradalom miatt csak dugva mertek néhány számot hazahozni. A szibé­riai ellenforradalom idejét túlélő lappéldányok túlnyomó része Szibériá­ban maradt és itt elkallódott. A szovjet múzeumokba, levéltárakba, könyvtárakba került magyar lapok feldolgozása — úgy halljuk — folya­matban van, de csak körülbelül 3 év múlva fejeződik be. Fontos az, hogy minden intézmény, amelyik becses szibériai hírlap­anyaggal rendelkezik, a birtokolt értékkel arányban álló gondot fordít­son a tulajdonában levő lapok tárolására, megőrzésére, restaurálására. Ennek ellenére van olyan intézmény, ahol még pontos címleírást tartal­mazó katalógus sem készült eddig. Elismerés illeti a Hadtörténelmi és a Párttörténeti Intézetet, amely sok fényképfelvételt készíttetett az el­veszésnek és rongálódásnak kitett értékes és ritka hírlapanyagról. A lapcím sok újság homlokán orosz nyelven is föl van tüntetve. A vegyes nyelvű német—magyar lapok címe rendszerint magyarul is, né­metül is ott szerepel a lapfejben. Az ily kettős-hármas lapcímek pontos közlésére bibliográfiánkban különös figyelmet fordítottunk. A hazaho­zott példányok egy részére rá van írva az egykori tulajdonos neve. Hasz­nosnak láttuk, hogv ezt Is föltüntessük. A Szibériától délre eső szovjet területeken megjelent magyar lapo­kat a szibériaiakkal együtt tárgyaljuk; ez a vidék közvetlenebb kapcso­latban áll Szibériával, mint a Szovjetunió többi részével. III Az orosz területen megszületett magyar forradalmi újságírás leg­első termékei közül legjellegzetesebb az Omszkban 1918. február 10-én megindult Forradalom. Ezt a lapot az ottani magyar pártszervezet első elnöke, Ligeti Károly alapította és szerkesztette. Ligeti még Omszkha kerülése előtt, 1917-ben tagja lett az orosz kommunista pártnak, de már fogságba esése előtt is forradalmár volt, eléggé tanúsítják ezt még jórészt 260

Next

/
Thumbnails
Contents