AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Kecskeméti István: Johann Joseph Fux ismeretlen zenei kézirata

Johann Joseph Fux ismeretlen zenei kézirata KECSKEMÉTI ISTVÁN Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában értékes régi autográf került napvilágra:

1 Johann Joseph Fuxnak, a legnagyobb osztrák barokk zeneszerzőnek és elméletírónak

2 1706-ban keletkezett Te Deum-3..

3 A kézirat értékét az a körülmény is emeli, hogy az eddigi irodalom

4 feltűnően kevés Fucc-autográfot tart számon.

5 Kéziratunk ismertetése során előbb annak külső leírásával, majd a mű vázlatos áttekintésével foglalkozunk. A kézirat jelenlegi jelzete: Ms. mus. 2776. A régi jelzetet — N 48/173 — barna tintával a kézirat utolsó oldalára (a 28. verso-ra) jegyezték fel, megfordított helyzetben, tévesen első levélnek tekintve az utolsót. Alatta fekete puha ceruzával a cím: Te Deum. A következő sorban barna puha-ceruzás írás jelzi a szerző nevét: Jos Fuchs (sic!). Egy másik régi jelzet, mely keményebb fekete íróntói származik, az 1. recto első hangjegyvonal-szisztémája alatt olvasható: Cath. N

ro 558. Ez utóbbi megegyezik Haydn hagyatéki leltárának („NachlaßVerzeichnis") vonatkozó tételszámával, ami arra mutat, hogy ez a partitúra Joseph Haydn birtokából került az Esterházy-archívumba.

6 A felhasznált teljes papírívek mérete: haránt 63X46,5 cm. A kéziratnak a talált állapotban borítólapja nem volt; a leveleket kenderzsineggel fűzték össze és — valószínűleg a raktározás során — haránt, kétrét hajtották. A 28 számozatlan levélből

7 (egyetlen fasciculusból) álló kézirat szélső foliói — mint ahogyan ez a fakszimile-mellékleteken is látható — többé-kevésbé foltosak, ez a körülmény azonban az; olvashatóságot nem érinti. A papírszélek — teljes ívekről lévén szó — az eredeti rojtozottságot mutatják. A kézirat restaurálása 1958-ban megtörtént. A merített papíron kétféle vízjel látható; közülük az egyik fő-, a másik mellékjegy. A főjegy (hármas félhold, S-betűvel) az 1, 2, 7, 8, 9, 10, 15, 18, 20, 23, 24, i26. és 28. levélen, a mellékjegy (a papírmalom mesterének PA monogramjával s a két betű között stilizált háromlevelű lóherével) a 3, 4, 5, 6, 11* 12, 13, 14, 16, (17, 19, 21, 22, 25. és 27. levélen látható (1. az eredeti méretben közölt víz jegyek ábráját).

8 Mindegyik oldalon húsz ötsoros vonalszisztéma található. Mind ezeket, mind pedig az ütemvonalak nagy részét vonalzó mentén húzták meg, kivéve (a 9, 10, '10', 11, 11', 15', 16' és a 17—22. fóliókon, ahol a partitúra-oldalak vízszintes bontása miatt egy-egy vonalszisztémára korlá238