AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

III. Az OSZK gyűjteményeinek anyagából - Borsa Gedeon: A Breviárium Strigoniense újabban fellelt ősnyomtatvány kiadása

3. Ballagi Aladár: Buda és Pest a világirodalomban. Bp. 1925. Knauz Nándor: A magyar egyház régi mise- és zsolozsm,akönyvei. Esztergom. 1870. Klny. a Magy. Sion-ból. Bohatta, Hanns: Bibliographie der Breviere. 1501—1850. Leipzig, 1937. 4. Denis, Michael: Wiens Buchdrucker geschieht. Wien, 1782. 566. 1. 5. Péterffy Carolus: Sacra concilia ecclesiae Romanae catholicae in regno Hungáriáé. Pars II. Posonii, 1742. 187. 1. 6. Typenrepertorium der Wiegendrucke. Abt. III. Leipzig, 1910. 286—7 1. Nr. 14. 7. Valamennyi betű és jel — közel száz darab — egyezik. Breviáriumunkban viszont több olyan rövidítés, betű stb. található, amely az említett táblán nem szerepel (pl. kérdőjel, az összes szám stb.). 8. Gregorius IX. papa: Decretales. 1486. XII. 22. = H 8021; 1489. XII. 15. = H 8025. 9. Typ. Rep. Abt. III. 284—5. 1. Nr. 5. 10. Mindkét típusból reprodukciót közöl a BMC. V. kötete a XXIX. táblán. 11. Typ. Rep. Abt. II. Leipzig, 1908. 141. 1. 12. Vö. BMC. V. 316. 13. Érdekes viszont itt megjegyezni, hogy az említett 1497. évi kiadás Cremonában fennmaradt egyetlen példányában a Psalterium-rész más velencei nyomda XVI. századi terméke. 14. Közben is akad ugyan a levélszámozásban és az ívjelzésben néhány hiba: pl. 131 helyett 113, 135 helyett 235, ül. „1" helyett „k" áll, de ezek igazi sajtóhibák, minden további következmény nélkül. 15. Az új ívjelzés használata is ezt a feltevést látszik megerősíteni. 16. Apróbb sajtóhibák azért ebben a részben is találhatók: pl. 236 és 249 helyett 326 és 241 szám áll. 17. Bátran vehetjük alapul ezt az analógiát, mert a példányunkban ép és 180 levélből álló Proprium de tempore résznél is már nagy hasonlóságot találunk a terjedelem tekintetében. Mind a három említett kiadásban — sőt az 1497. éviben is — e rész 184 levélből áll 18. A GW 5468 beosztását nem vehetjük alapul, mert abban két olyan officium is található (Off. Concept. BMV., ill. Off. Visitat. BMV.), amely a következő kiadásban (GW 5469) egyáltalában nem szerepel, akárcsak a mi breviáriumunkban, míg a későbbiekben (GW 5470, RMK. III. 206, 231, 263 stb.) a Proprium de Sanctis rész megfelelő helyére (VII. 2., ül. XII. 8.) lettek beiktatva. 19. A sor, ül. lap szerint történő utánnyomás igen előnyös volt és ezért a nyomdászok nagyon kedvelték. Ez esetben ugyanis a szöveget egyidejűleg több helyen is elkezdhették szedni anélkül, hegy tartani kellett volna a tervezett füzetbeosztás és levélszámozás felborulásától, amelyre éppen a mi kiadásunk is példa. További előnye, hogy a kötet különböző helyein ismétlődő imádságokra utaló és a lapszélen vagy a szövegben elhelyezett levélszámokat ez esetben nem kellett megváltoztatni. A levélszámos utalási rendszert, valamint az élőfej használatát, amelyeket a XV. században még általában nem és példányunkban is csak utólagosan, kézírással valósították meg, a Breviárium Strigoniense valamennyi XVI. századi kiadásában már nyomtatva találjuk meg. 20. Sajnos a korban a miénkhez legközelebb álló három kiadás az 1494., 1497. és 1511. évekből ma nem áll rendelkezésünkre. Feltehető azonban, hogy ezek — vagy legalábbis egy részük — szöveg tekintetében is rokonságot mutatnak a miénkkel. Breviáriumunknak azt az átmeneti jellegét, melyet az az 1480. és 1484. évi, valamint az 1497. évi kiadások között elfoglal, a szövegösszehasonlításon túlmenőleg több formai sajátossága is bizonyítja. 21. Azt a jogos feltételezést, hegy ezekben az évtizedekben is jelentek meg nyomtatott zsolozsmáskönyvek az esztergomi főegyházmegye számára, de azokból ma már példányt nem ismerünk, jól alátámasztja Bohatta idézett munkájának 236