AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár 1958. évi beszámolója

váhagyott előtervet a Kiadói Főigazgatóságnak megküldték. A terven kívüli bibliográfiák elbírálását, ill. engedélyeztetését folyamatosan végezték. Több esetben adtak szakmai tanácsot bibliográfiák összeállításához szerkesztési kérdésekben. 6. Tervezés A Bibliográfiai Osztály kidolgozta a Nemzeti Bibliográfia közreadásának kívánatos rendszerét s javaslatát a vezetői kollégium elé terjesztette. A kollégium által elfogadott terv alapelvei a következők: a) A nemzeti bibliográfiai apparátus az OSZK által gyűjtött dokumentumfajták mindegyikére terjedjen ki (könyv, időszaki kiadvány, zenemű, térkép, grafikai kiadvány stb. — szükség szerint párhuzamos sorozatokban). b) Többféle periodicitásban kell áttekintést nyújtani, vagyis a kurrens bibliográfiákat egészítsék ki az éves kötetek, majd a többéves összefoglalások. c) Olyan egységes feldolgozási módszereket kell kialakítani, hogy minden elsődleges feldolgozás további felhasználásokat tegyen lehetővé minimális munkatöbblettel, s így a párhuzamos munkamozzanatok megszűnjenek. Ez a fotooffszet technikai alkalmazásával valósítható meg; így az egyszer elkészített címanyag több lépcsőben kerül felhasználásra — új szedés, korrektúra stb. nélkül. Az új rendszerre fokozatosan kell áttérni, megteremtve előbb a szükséges műszaki és egyéb feltételeket. Ennek a programnak a szemmeltartásával az osztály — a Feldolgozó Osztály közreműködésével — kidolgozott egy tervezetet az 1959-es átmeneti esztendőre is. OLVASÓSZOLGÁLATI ÉS TÁJÉKOZTATÓ OSZTÁLY Vezető: dr. Bélley Pál Létszám: 19 fő Köztudomású, hogy korunkban a könyvtári szolgáltatásnak egy egészen új ága bontakozott ki, a tájékoztatás. A puszta könyvkiszolgálás mellett a könyvtárak egyre inkább vállalják az irodalom területén való részletes kalauzolást, sőt az adatfeltárást, adatközlést is. Ez elől a feladat elől a legkevésbé térhet ki az az intézmény, amely a magyar társadalmi élet, történelem, irodalom, hazai föld kérdéseiben a legteljesebb gyűjteménnyel rendelkezik. A hungarica gyűjteményre épülő dokumentáció tehát olyan feladat, amelyet az átszervezésnek szintén napirendre kellett tűznie. A régi olvasószolgálat így két félre vált, az átszervezés óta az osztály két nagyobb egységre tagolódik: a kiszolgáló részlegre és a tájékoztatásra. Az első keretébe az olvasótermi szolgálat, a kölcsönzés és a raktárak tartoznak, az utóbbiba a felvilágosítás (gyorstájékoztatás) és a tudományos tájékoztatás. Az átszervezés s a vele kapcsolatos új térbeli elrendezés (külön katalógusfolyosó, innen nyílóan 22