AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)
II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Dezsényi Béla: A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a tudományos dokumentáció nemzetközi szabványosítása
aj a dokumentációt alátámasztó és szolgáló anyag túlnyomó része nemzetközi eredetű és nemzetközi forgalom számára készül (pl. egy műszaki könyvtár folyóiratai között a külföldi folyóiratok száma rendszerint nagyobb a belföldiekénél); b) elemi követelmény a dokumentumok kölcsönös kicserélése, ami lehetetlen volna anélkül, hogy a dokumentumokat (alakjukat, méreteiket, tartalmi elrendezésüket stb.) egységes szabályok szerint készítsék és egységes módszerek és technikai felszerelés segítségével hozzák forgalomba (katalogizálás, szakrendezés stb.). A dokumentációs szabványosítás története megelőzi az ISO, sőt az ISA alapítását is. A kiindulópontot a könyv- és főleg a folyóiratkiadásban felhasználható papírformák szabványosítása képezte, amelyekre először Németországban készült szabvány. A nemzetközi szabványosítás másik korai területét, a folyóiratcímek rövidítését elsőízben a volt Népszövetség keretében működő Nemzetközi Szellemi Együttműködés Intézete (Institut International de Cooperation Intellectuelle) foglalta nemzetközileg elfogadott szabályzatba. Az ISA 1. számú szabványjavaslatát (ugyancsak a folyóiratcímek rövidítése tárgyában) 1938-ban terjesztették elő. Az ISA 46. számú bizottsága 1937-ben jött létre a Nemzetközi Dokumentációs Intézet (Institut International de Documentation, ma Federation Internationale de Documentation, rövidítve: FID) és a Könyvtárosegyesületek Nemzetközi Szövetsége (Federation Internationale des Associations de Bibliothécaires, rövidítve: FIAB) közt létrejött megállapodás alapján. Amikor az ISA helyét — a második világháború után — az ISO foglalta el, a dokumentációs szabványosítás központi szervévé az ISO fent érintett eljárási szabályainak megfelelően létesült műszaki bizottság vált. Az új műszaki bizottság rövidített elnevezése: ISO/TC 46— Documentation. Az ISO/TC 46— Documentation aktív tagbizottságainak száma jelenleg 22, megfigyelő tagbizottságainak száma 13. Aktív (P) tagok: Ausztria, Belgium, Brazília, Csehszlovákia, Délafrikai Unió, Egyesült Államok, Egyesült Királyság (Anglia), Finnország, Franciaország, India, Izrael, Lengyelország, Magyarország, Németalföld, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország. Megfigyelő (O) tagok: Ausztrália, Burma, Csile, Dánia, Egyiptom, Görögország, Írország, Japán, Jugoszlávia, Mexikó, Pakisztán, Szovjetunió, Üj-Zéland. Az ISA 46. számú bizottsága három ülésszakot tartott (1937 Párizs, 1938 London, 1939 Zürich). Az ISO/TC 46— Documentation eddig 7 nemzetközi ülésszakot tartott (1948 Hága, 1950 Ascona, 1951 Róma, 1952 Kopenhága, 1954 Brüsszel, 1956 Stuttgart, 1958 Hága). Az ISO/TC 46— Documentation titkárságát a holland (németalföldi) szabványügyi szervezet látja el (NIDER = Nederlands Instituut voor Documentatie en Registratur), székhelye Hága. Az ISO/TC 46—Documentation az 1950-i Ascona-i ülésszakon külön albizottságot alakított a dokumentációs reprodukció kérdéseinek ta186