AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Hankiss Elemér: A Hamlet-élmény elemzése (Kísérlet az irodalom társadalmi hatásának mérésére)

A Hamletre adott szavazatoknak épp e túlnyomó többsége csökkenti e szavazatok értékét. Alig hihető hogy Hamlet ennyivel nagyobb és általánosabb élménye legyen az embereknek, mint például Don Quijote vagy Faust. Azt kell hát feltételeznünk, hogy mindezek többé-kevésbé azonos intenzitású élményként, de csak élményként élnek bennük, s tekintettel arra, hogy az ív Hamletről szól, a Hamlet-élmény elevenedett föl bennük legerősebben, s így billent az ő javára a mérleg. Mert ha a többi hősök valamelyike nem puszta emlékként, hanem egy tipikus emberi helyzet vagy törekvés jelképeként élne bennük, akkor nevének egyszerű említése is erős élményt váltana ki az emberben és kiragadná a Hamlet-tragédia varázsköréből. Későbbi méréseink során ezt a kérdést is gyümölcsözőbbé tehetjük majd azzal, hogy e hősök szembeállítását megelőzve, előbb mindegyikről megkérdezzük, hogy milyen emberi sors jelképének érzik. Kutatásaink első szakasza ezzel lezárult. Kísérleti mérésünk tapasztalatait a következőkben összegezhetjük: Eredmények: 1. A munka során kialakult a kérdőíves hatás-kutatás metodikája. Bebizonyosodott, hogy kérdőívek segítségével több-kevesebb pontossággal meghatározható egy-egy ember Hamlet-élménye. 2. Tisztázódtak azok a módszerek, melyek segítségével a Hamletélmény különböző mozzantaiból következtetni lehet az eredeti tragikus hatás intenzitására és irányára, tartalmára és tartósságára. Vagyis másszóval: rekonstruálni tudjuk a tragédia eredeti, közvetlen hatását, melyet az emberi tudat igen rövid idő alatt felszív magába és élménnyé alakít át, úgyhogy eredeti, tiszta formájában csak közvetlenül az előadás alatt volna rögzíthető. Feladatok: 1. Kérdőívünket a korábban említett szempontok szerint néhány ponton korrigálnunk kell. 2. Méréseinket a társadalom széles rétegeire kell kiterjesztenünk. A kérdőíveket könyvtárak, színházak és mozik, iskolák és művelődési otthonok közvetítésével minél több és minél többféle emberhez el kell juttatnunk, úgy, hogy a befutó válaszokat életkor, iskolai végzettség, foglalkozás és társadalmi hovatartozóság szerint csoportosítva már ne csak e

gy-egy ember, hanem egy-egy társadalmi osztály vagy csoport Hamletélménye legyen regisztrálható. Ezekből a HamZei-élményekből, Hamletképekből azután a tragédiának már nem csupán szubjektív, lélektani hatására, hanem objektív és általános érvényű társadalmi hatására következtethetünk. 3. A kérdőíves kutatáson túl számba kell venni azt a Hamletélményt is, mely korunk Hamlet-irodalmából, színházi, kritikai és iro12 Évkönyv 177