AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Hankiss Elemér: A Hamlet-élmény elemzése (Kísérlet az irodalom társadalmi hatásának mérésére)

darabot. Néhány érdekes mozzanat azonban már ezen az egyetlen íven is megfigyelhető. Élménye annyira kiforratlan még, hogy ő az egyetlen, aki nem tud felelni arra a kérdésre, mi Hamlet legfőbb jellemvonása. Nevének hallatára pedig csak egy hangulatot, a szomorúságot asszociálja (rajta kívül egyetlen egy ilyen van csupán), s nem valami elvontabb érzelmi vagy gondolati élményt, mint a többiek túlnyomó többsége. A hatás annyira friss és feldolgozatlan benne, hogy olyan részletmozzanatokra emlékszik még, melyekről a többiek már rég megfeledkeztek, vagy általánosabb, elvontabb síkra emeltek. Hamlet bukásának okát például nagybátyjával való ellentétében látja, míg a többiek ugyanezt mondjuk már így fogalmazzák meg: Hamlet bukásának oka a régi és az új erkölcs öszszeütközése. Nem vált még, és nem is válhatott még jelképpé sem benne a hamleti sors, mert a típussá, jelképpé válás az élmény-alakulás végső eredménye. De ne keverjük össze az általánosítás és a szimbólumalkotás mozzanatát, mert ezek nem egyidejű jelenségek, hanem a hatás-mechanizmus egymást követő fázisai. E folyamatot a következőképpen lehetne felvázolni : HATÁS *H X p

^-^^'^ FORMÁLÓDÁS I ÉRTELMI I I I I I I I l Az első szakasz a közvetlen hatás periódusa, ezt, mint mondottuk, az előadás szüneteiben végzett mérésekkel lehetne közelebbről megismernünk. A második a védekezésnek, az élmény érzelmi és gondolati feldolgozásának és általánosításának ideje. Vannak — a kérdőívek tanúsága szerint — olyanok, akiknél e feldolgozási folyamat igen kezdetle173