AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

I. A könyvtár életéből - Az Országos Széchényi Könyvtár 1958. évi beszámolója

Különgyűjteményeinkben magasszínvonalú feltáró munkát végeztünk. Megtettük a szükséges előkészületeket az új, a könyvtár céljaihoz mért és méltó épület tekintetében. Az új épületet úgy terveztük, hogy az a könyvtár szocialista feladatainak ellátására is alkalmas legyen. Komolyan kézbevettük a könyvtárügy egészével kapcsolatos központi feladatokat is. Üj rendelettervezet készült a kötelespéldány-szolgáltatásról, megkezdtük a KC bejelentések és a nemzetközi csere jogi szabályozását, megkezdtük a könyvtárközi kölcsönzés kiszélesítését, több vonatkozásban rendeztük a Könyvelosztó ügyeit (ún. könyvalap, fölöspéldányok stb.). Megtettük a szükséges előkészületeket a Könyvtártudományi és Módszertani Központ felállítására. Az OSZK mai szervezetében már egyre inkább önmagára eszmélő, élő intézmény. Kapcsolatai mai valóságunkkal sokkal gyakoribbak és szorosabbak, egyre több részt vállal magára az ország előtt álló konkrét feladatokból. Jellege szerint befolyása részben közvetlenül, részben közvetve érvényesül. Olvasóinknak igyekeztünk mind anyagban, mint tájékoztatásban az eddiginél többet nyújtani. De továbbmenően a nemzetközi csere, a KC, a könyvtárközi kölcsönzés stb. munkájában a könyvtár hatóterületét lényegesen továbbszélesítettük, mint közvetlen olvasóforgalmunk kiterjedése. Nem csekély az a segítség, amelyet 1958-ban is a tudomány, az oktatás, sőt az ipar és a mezőgazdaság számára nyújtottunk pl. elsőrendű szakkönyvek biztosítása által. A módszertani segítség révén pedig — még az eddigi keretek közt is — a könyvtárak ezreiben érvényesítettük befolyásunkat, s így a dolgozók nagy tömegeinek neveléséhez, politikai öntudatosodásához járultunk hozzá. IGAZGATÁS A könyvtár vezetését 1958. február 2-án dr. Jóború Magda főigazgató vette át. Döntő változást jelentett az új szervezeti felépítés kialakítása. Már az 1957. évi felülvizsgálat, majd az 1958. évi terv célul tűzte ki, hogy meg kell szüntetni a könyvtár szervezeti szétesését, amely évek óta akadálya volt a hatékony vezetésnek. 18 osztály irányítását közvetlenül maga az igazgatóság képtelen volt ellátni, ezért a rokonjellegű, szorosabban egymáshoz tartozó osztályokból nagyobb egységeket: főosztályokat kellett alakítani. Az átszervezés eredményeképpen a könyvtár, mint említettük három gyűjteményi főosztályra s két könyvtárügyi főosztályra tagozódik; az utóbbiak közül a második (a Könyvtártudományi és Módszertani Központ) önálló főosztályként csak 1959. január 1-ével alakult meg. A főosztályok megszervezése után nyertek kinevezést a főosztályvezetők: I. főosztály: dr. Sebestyén Géza, II. főosztály: dr. V. Waldapfel Eszter (július 1-től dr. Dezsényi Béla), III. főosztály: Juhászné dr. Hajdú Helga, IV. főosztály: Hámori Béla. 15