AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)
II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Simon Mária Anna: A szépirodalom hatásának vizsgálatáról
(eomics-irodalmat és már nálunk is jelentkező válfajait) az irodalmi díjakat ... Mindezek ellenére azonban az olvasók többsége nincs tisztában azzal, milyen könyvet fog kérni. Lényegében — ez a tanulmány egyik végeredménye — mégiscsak a könyvtáros tevékenységének jut a legfontosabb szerep az elolvasandó könyvek kiválasztásában. Hogy a könyvtáros ezt a feladatot milyen szempontok szerint végezze: erre vonatkozólag semmi útmutatást nem kapunk. Az egyetlen „tanulság": minél korábban meg kell kezdeni a rendszeres olvasásraszoktatást, az olvasási kedv felkeltését ... Módszertani szempontból érdemes foglalkozni egy másik francia tanulmánnyal 17 . Az a körkérdés, amelyet egy vidéki városi könyvtár (Limoges) olvasóihoz intéztek, három főterületre terjedt ki: az olvasók ízlésére — az olvasást befolyásoló tényezőkre — végül az olvasók viszonyára a könyvtárhoz. A kiosztott 1500 kérdőívből 265 érkezett vissza, ugyanolyan arányban (17,6%), mint a már említett lipcsei körkérdésnél. Érdekes tehát szembeállítani a válaszoló lipcsei és Limoges-i olvasók foglalkozás szerinti megoszlását is: Lipcse L imoges munkás 20 % 5 % egyéb dolgozó 19,6% 24,8% nyugdíjas 17,5% 12,5% háziasszony 13,1% 9 % ifjúság 29,8% cca 48 % A kérdések közül az első így hangzik: sorolja fel tíz legkedvesebb írójának nevét! Ismét szembeállítva a két ankét eredményeit, csak az első helyezetteket figyelembe véve, a következő képet kapjuk: Lipcse Limoges 1. Zola — Leonhard Frank Colette — Cronin — Gide 2. Jack London — J. Amado — Traven — A. Zweig Balzac — Victor Hugo 3. Andersen Nexö — Feuchtwanger Mauriac — Zola. Érdekes, hogy a francia olvasók kívánság jegyzékükön a továbbiakban is francia szerzőket részesítenek előnyben. A világirodalomból csak Dosztojevszkij és L. Tolsztoj neve kerül be a listába — messze Cronin után. A válaszok összesítője, Hassenforder, azzal zárja tanulmányát, hogy sok. hasonló kísérletre van szükség, minél több olvasó bekapcsolásával. Csak nagyszámú, azonos alapon szerzett adat birtokában szabad következtetéseket levonni és általánosítani. Végül az eddigieknél sokkal alaposabb, módszeresebb vizsgálatokról szeretnénk rövid tájékoztatást nyújtani. 1949-ben jelent meg Berelson könyve 18 , amelyben részletesen tanulmányozta a közművelődési könyvtár helyét és szerepét az amerikai életben. Közvetlenül az általunk vizsgált témával csak a mű végén, néhány oldalon foglalkozik, mégis 151
