AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Simon Mária Anna: A szépirodalom hatásának vizsgálatáról

Robinsonok, vagy Bokák, a cirkuszi állatmutatványok közben borzongva emlékeztünk az idomítás szörnyűségeire, Tamás bátya történetét olvasva ébredtünk rá először, hogy van négerkérdés. A fiatalkori könyvélmények alakító hatását nehéz tagadni — még nehezebb azonban ezeket a hatásokat mérni. Az első élmények után, ahogy a könyvek hatalmas áradatával találja magát szembe az olvasó, különféle hatások érik, olvasmányainak jellege szerint. Van, aki — megfelelő irodalmi nevelés, irányítás mellett — fokozatosan halad egyre gazdagabb remekművek megismerése felé. Más — húzódozva attól a lelki és szellemi izommunkától, amit kezdetben a világirodalom nagy alkotásainak megismerése jelent, vagy esetleg csak megfelelő irányítás hiányában — a szórakoztató irodalmat keresi és megreked, elakad az ún. könnyű irodalom tengerében. Mivel pedig az esztétikai érték nem áll egyenlő arányban az irodalom hatásfokával — tudomásul kell vennünk, hogy a még ma is széles körben olvasott polgári bestseller és alacsonyabbrendű társai, a ponyva, a detektívregény is hatnak, mégpedig gyorsan és közvetlenül. (Elég itt megemlítenünk a comic-áradat hatását a nyugati fiatalkorú bűnözők számának alakulására.) A közművelődési könyvtár intézményének éppen az adja meg jelentőségét, hogy lehetőséget nyújt az állományába összeválogatott művek által képviselt hatóerőnek, tartalomnak adagolására, irányítására. Ennek az irányításnak eredményessége igen sok tényezőtől függ. Ranganathan

1 öt könyvtári törvénye közül az egyik így hangzik: „Minden könyvnek a megfelelő olvasót." A könyvtáros legfontosabb feladata éppen abban áll, hogy megtalálja a megfelelő könyvet a megfelelő olvasónak. Ugyanaz a mű jelenthet puszta szórakozást, esztétikai élményt — lehet fáradságos „kötelező olvasmány" —, és lehet, a körülmények szerencsés összjátéka eredményeképpen, életreszóló, meghatározó erejű élmény, útmutatás. Irodalmi közvélemény — olvasói igények Az irodalom hatásának vizsgálatában segítséget nyújthat a kutatónak az olvasóközönség igényeinek tanulmányozása. Az olvasó igénye sokféle tényezőből tevődik össze. Szerepet játszik az olvasó kora, műveltsége, politikai-világnézeti fejlettsége is. De hozzájárul az igények jelentkezéséhez még egy tényező: a közvélemény, mondhatnánk irodalmi közvélemény hatása. A közvélemény fogalmáról, alakulásáról, irányíthatóságáról vastag köteteket írtak — főképp az angolszász nyelvterület szakemberei — és különösképpen mind megegyeznek abban, hogy tárgyukat politikai kategóriának fogják fel. Kutatása viszonylag nem régi keletű: a harmincas években indult meg nagyobb arányokban. Amerikai művelői szerint

2-5 állást foglal társadalmi formákkal, pártokkal, politikusokkal kapcsolatban, megnyilatkozik háború vagy béke esélyeiről, olyan lényegtelen dolgokkal azonban, mint egy-egy irodalmi alkotás értéke, aligha foglalkozik. Pedig jól tudjuk, hogy a közvélemény hogyan befolyásolja egy-egy színdarab, film sikerét, egy-egy színész 144