AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - Simon Mária Anna: A szépirodalom hatásának vizsgálatáról

A szépirodalom hatásának vizsgálatáról SIMON MÁRIA ANNA Ha megvizsgáljuk, mivel foglalkoztak a könyvtártudomány művelői a XVI. századtól kezdve napjainkig, azt látjuk, hogy a mindenkor érdekes történeti stúdiumok, valamint az irodalmi termelés megnövekedésével egyre inkább előtérbe kerülő bibliográfia mellett — a XVIII. századtól kezdve — a gyakorlati könyvtártan az a terület, amelyet legjobban felmértek és megműveltek. A könyvtár szervezete, az állománygyarapítással, feldolgozással, raktározással kapcsolatos kérdések alakulásában természetszerűleg döntő szerepet játszott a kor, a társadalom, amelyet a könyvtár szolgált. Az állomány alakulása, a feltárás szempontjai aszerint fejlődtek, hogy a könyvtár egy gazdag főúr kedvtelését, egy szerzetesrend tudósainak és egyszerű tagjainak munkásságát segítette, az öntudatra ébredt polgárság törekvéseit tükrözte a sorra születő nemzeti könyvtárakban, vagy a kapitalista társadalom műveltebb, erejüket lassan felismerő munkásainak szolgált szellemi táplálékul. Ezt az alakulást legélesebben az olvasószolgálat és a könyvtári tájékoztatás tükrözi; e szolgáltatások leginkább a szocialista társadalomban kerültek előtérbe és lettek érdemesek nevükre. A modern könyvtártudomány nem elégedhetik meg a könyvtár, illetve a könyvtárakat alkotó könyvek történetének vizsgálatával; nem öncélúan kutatja a könyvtári munka újabb és jobb módszereit. A könyvet nem halott anyagnak, „tárgy"-nak tekinti, és amint a könyvtári munka súlypontja a megőrzésről egyre inkább áttolódik a feltárásra, dokumentálásra, közvetítésre (a megőrzés változatlan fontosságának hangsúlyozásával); a könyvtártudomány is egyre inkább a könyv társadalmi funkciójának vizsgálata felé fordul. Egy nép fejlettségi fokáról, kulturális helyzetéről igen sokat árulnak el a könyvkiadásra, könyvkereskedelemre, könyvtárakra vonatkozó adatok. Statisztikáink azonban legtöbb esetben csak azt állapítják meg, hány könyvtárban hányan olvasnak és mennyi könyvet kölcsönöztek, vagy vásároltak meg. Hogy a számok mögött mi rejtőzik, arra már ritkán vet fényt a statisztika. Hogyan, kikből tevődnek össze a könyvtárak olvasói, arányuk mennyiben felel meg a népesség tagozódásának — mit olvasnak a különböző társadalmi osztályokhoz, különböző korosztályokba tartozó olvasók? Ezekről a kérdésekről alaposabb vizsgálatok után szerezhetnénk képet. Nehezebb azonban már azt megállapítani, miért választja az olvasó éppen ezt vagy azt a könyvet? milyen hatások 142