AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1958. Budapest (1959)

II. A könyvtári munka módszertani kérdéseiről - N. Rácz Aranka: A katalogizálási szabályok nemzetközi egysége felé

olyan merész, a hagyományoktól nem korlátozott ember oldhatta meg, amilyen Panizzi volt. Panizzi után, a XIX. század második felében az érdeklődés, nem utolsósorban a könyvtárak használóinak nyomására, a katalógusok és a katalogizálás felé fordult. Egymás után jöttek létre a nagyobb gyűjtemények katalogizálási szabályai: Angliában a különböző tudományos és egyetemi könyvtárak (Bodleian Library, Cambridge University Library) házi katalogizálási szabályai; az USÄ-ban Jewett,

2 Cutter

8 szabályai, amelyek a későbbi ALA szabályzat elődei, a Library of Congress szabályzata; Franciaországban Delisle* szabályzata, amely sok ösztönzést kapott Panizzitól és egységesítette a Bibliothéque Nationale katalogizálási gyakorlatát; Németországban a különböző nagy könyvtárak szabályai, mint például a müncheni bajor királyi könyvtár Schrettinger által 1850 körül összeállított szabályzata, amely az Országos Széchényi Könyvtár régi cédulakatalógusához is mintául szolgált; majd Dziatzko szabályzata,

5 az ún. breslaui szabályzat; Olaszországban Fumagalli

6 szabályzata. A sort az a két nagyszabású katalogizálási szabályzat zárja le, amely a század utolsó éveiben készült el, végső formáját azonban az 1908-as kiadásban kapta: az ALA katalogizálási szabályzata

7 és a berlini Porosz Instrukciók néven ismert szabályzat.

8 E két szabályzat megjelenésétől kezdve iskolát teremtett, hatásuk nemcsak országaikon belül, hanem külföldön is érvényesült. Jelentőségük indokolja, hogy velük részletesebben is foglalkozunk. A Porosz Instrukciók (P. I.) A P. I. előzményei Dziatzko breslaui szabályzatára nyúlnak vissza, amely a 80-as évek végén már több német tudományos könyvtárban (Königsberg, Münster, Berlin) használatos volt. Erre támaszkodott az a szabályzat is, amelyet 1890-ben Ippel vezetése alatt dolgozott ki egy bizottság Berlinben és amelyet egy porosz miniszteri határozat 1892-ben az összes porosz egyetemi könyvtárak számára kötelezővé tett. A porosz központi katalógus felállítására vonatkozó határozat új katalogizálási szempontokat vetett fel. A berlini szabályzat bevezetésével már némileg kialakulóban levő egységet a könyvtárak még szélesebb körére kellett kiterjeszteni. Ehhez olyan viszonylag egyszerű és áttekinthető szabályzatra volt szükség, amelynek alkalmazása nem okoz nehézséget. így jött létre az Instrukciók 1899-es első változata, amelynek átdolgozott formája az 1908-as kiadás. A P. í. célja tehát az volt, hogy a német tudományos könyvtárak katalogizálási gyakorlatát egységesítse és ezzel lehetővé tegye a porosz központi katalógus létrejöttét. A szabályzat szerkesztői kizárólag a tudományos könyvtárak gyakorlatát tartották szem előtt, a „nagyközönség" szempontjai e szabályzatban még nem kapnak helyet. Bizonyos fokig érthető ez a magatartás, ha figyelembe vesszük, hogy Németországban akkor még a közművelődési könyvtárügy csak kezdeti lépéseit tette meg, nem is lehetett befolyással a szabályzat kialakítására. Az an109