AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Bélley Pál—F. Wendelin Lidia: Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványairól

1. Nyomtatott katalógusok a könyvtár állományáról. 2. Bibliográfiák. 3. A muzeális anyag publikációja. 4. Könyvtári tanulmányok. 5. Könyvtárismertetők és kiállítási katalógusok. Lássuk most sorjában mit végzett könyvtárunk az egyes területeken, mik voltak a hiányosságok és vizsgáljuk meg azt is, hogy jelenlegi helyzetünkben milyen célokat tűzhetünk magunk elé. 1. Nyomtatott katalógusok a könyvtár állományáról A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának címjegyzéke c. sorozat 1895-ben indult meg. A teljes állományt regisztráló nyomtatott katalógusok helyett ez a vállalkozás arra törekedett, hogy a könyvtár becsesebb anyagát részkatalógusok formájában tárja a nyilvánosság elé. Ez az elgondolás mai szemmel nézve is feltétlenül megállja a helyét és így mindenképpen indokolt, hogy ezt a sorozatot, ha nagy időbeli megszakítással is, folytassuk. A jövőben elkerülendő az olyanféle következetlenség, amely például a Kéziratos források az Országos Széchényi Könyvtárban 1789—1867. c. publikációnkat az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai c. sorozatba utasította, a természetesen felkínálkozó és folytatásra váró Címjegyzék sorozat helyett. A fenti sorozat az Országos Széchényi Könyvtár Címjegyzéke címen folytatandó. Továbbfejlesztéséhez az egyes osztályok jelenlegi munkája során már gyűlik is az anyag. Itt találhatná meg természetes helyét többek között a Kézirattárban készülő: Az újkori magyarnyelvű kötetes kéziratok nyomtatott katalógusa bibliográfiai jegyzetekkel, továbbá a francia, német, újkori latin kötetes kéziratok katalógusa is. A Plakát- és Aprónyomtatványtár az 1848j49-es plakátok, és a Művészi grafikai plakátok c. kiadványával szerepelhetne. Térképtárunk pedig a Mezőgazdasági vonatkozású térképek az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában valamint a XVI—

XVIII. századi hungarica-tér képeink c. összeállításával jelentkezhetnék. 2, Bibliográfiák Az Országos Széchényi Könyvtárnak, mint nemzeti könyvtárnak elsőrendű bibliográfiai feladatai közé tartozik a magyar nemzeti könyvészet gondozása. Nemzeti bibliográfiánk a XIX. század második felében fejlődik fel az akkor legjobb európai teljesítmények sorába. Szabó Károly, Petrik stb. alkotásai az Akadémia, illetőleg a Magyar Könyvkereskedők Egyesületének kiadásában láttak napvilágot. Az 1911—1920-as Magyar Könyvészet Barcza Imre címanyagának felhasználásával már az Országos Széchényi Könyvtár közreműködésével készült el, a kiadás viszont a minisztérium által támogatott Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének érdeme volt (1939). 377