AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)
Pozsonyi Erzsébet: Forradalmi röplapok és gúnyiratok 1848-ban
Utániak, gyónás, imák és egyéb, többnyire vallási megnyilatkozásokból kölcsönzött és így a tömegek között népszerűbb alakban jelennek meg az egyre erősebb éllel támadó gúnyiratok. Az uralkodó személyét sem kíméli többé a H. L. Back által Die 7 Sünden König Ferdinand' F. 123 címmel októberben Pesten kiadott gúnylap. Különösen azt veti Ferdinand szemére, hogy Jellachicot nemcsak rehabilitálta, hanem a megölt Lamberg utódául főparancsnokká is kinevezte, hogy a magyar küldöttséget, mely a békülést akarta megkísérelni, milyen megalázó körülmények között fogadta, végül, hogy a magyar minisztériumot önkényesen letette és a magyar országgyűlést törvénytelenül feloszlatta, mielőtt az még feladatát elvégezhette volna. Back két nappal később gúnylapján a kamarilla 9 gonoszát (Windischgrätz, Jellacic, Radetzky, 124 Metternich, Latour, Sedlnitzky, 125 Lajos főherceg, Zsófia és Gibini) szembeállítja a magyarok 9 derék emberével (Kossuth, Deák, Wesselényi, Szemere, Nyári, Batthyány, Mészáros, Perczel és Moga), akik minden remény szerint győzni fognak a gonoszok felett. 126 A kamarilla titkainak feltárása a tárgya Back azon gúnylapjának, melyben Zsófia gyónásának keretében sorolja fel a Magyarországgal szemben gyakorolt politikai ármánykodásának tömegét. 127 A gúnyt tréfás hanggal vegyítik azok a lapok, melyek egyike „az egész udvari csürhe elleni körözőlevél" formájában 128 ,,a világosság napjának" nevezi azt a napot, melyen a császár ,, schwarzgelb" híveivel és egyéb „tányérnyalóival" az októberi forradalom elől Olmützbe menekült. Másika Ein brief aus der Hölle címmel a pokolra valónak nyilvánítja a császár egész környezetét, elsősorban Zsófiát és Latourt. 129 Végül Zsófiának még az ördögöt is megszégyenítő gonoszságát teszi nevetség tárgyává a Német névvel kibocsátott, a kamarilla hőseit kipellengérező mulatságos jelenet. 130 Az egész „díszes" udvari társaság felvonul ebben Zsófia előtt, aki megdorgálja őket, amiért terveit nem vitték elég bátran keresztül és megígérteti velük, hogy ezentúl minden aljasságot hajlandók a magyar nép leigázására elkövetni. Az októberi események tragikus fordulata azonban csakhamar elnémítja a gúnylapok vidámabb hangját és egyre növekvő erővel adja vissza a tömegek elkeseredését és bosszúvágyát. A Lengyelfy névvel megjelent Saget es dem Könige c. röplap 131 ugyan még mérsékeltebb hangnemben szólítja fel Ferdinándot, hogy óvakodjék a szabadság 3 ősellenségétől, Windischgratztől, Jellacictól és Badetzkytől, mert azok gyűlöltté teszik őt népe előtt, de egy ,,antilatourianus" már nemcsak Ferdinándnak., hanem az egész Habsburg-háznak összeállítja a bűnlajstromát. 132 Megállapítja, hogy a márciusi napokban összeomlott uralkodóház tagjai elkövették együttesen mindazokat a bűnöket (hazaárulás, rablógyilkosság, zsiványság, mérgezés, rablás, lopás, csalás stb.), melyek fejében a jelenleg is jogérvényes Ferenc-csébszébri törvények szerint a bűnösöknek hatszori halálbüntetés, összesen 150 évi börtön és végül máglyán elégetés járna. A Ferdinand gyónásának formájában kiadott gúnylap 133 a császár álmával foglalkozik, amelynek folyamán IX. Pius pápa — aki az olasz szabadságmozgalmakat kezdetben támogatta a Habsburgok ellenében — fejére olvassa a magyarok és a többi szabadságra vágyó nép ellen elkövetett bűneit, melyeket a megr e tte n t Ferdinand, ébredése után, siet meggyónni. A tízparancsolat formu352
