AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Pozsonyi Erzsébet: Forradalmi röplapok és gúnyiratok 1848-ban

tetését, a Radikal-körnek, az Egyenloségi-klubnak, mint forradalmi és anarchisztikus központoknak végleges bezárását.

78 A főnemesség félelme nem volt alaptalan, mert a királyság intézménye egyre inkább elveszti „hitelét" és a „reakció a monarchia kifolyása" elve alapján, az eddig oly borzadva emlegetett „respublica" gondolata mindinkább tért hódít.

79 Ebben a légkörben indítja meg a polgári réteghez tartozó Birányi (Schulz) Ákos

80 október elején a Köztársasági Lapokat s október 25-én, ennek 5. számában V. Ferdinand bűnei címmel, a németnyelvű Ferdinánd-ellenes röpívekéhez hasonló hangú cikksorozat közlését. Egyben felhívja olvasóit, hogy minden a kamarilla tagjairól és a honárulókról birtokukban levő hiteles kompromittáló adatot közöljenek lapjával. V. Ferdinand december 2-án kibocsátott lemondó proklamációjávai kapcsolatban pedig megjelenteti: Nincs többé király! Mit kell a nemzetnek tenni ? című röpívét, melyben a lemondást a magyar trón megüresedésének nyilvánítja, sürgeti, hogy az önálló, független, nemzeti kormány mondja ki a köztársaságot, a királyi hatalom jelvényeit őrizzék a Nemzeti Múzeumban és a királyi korona aranyából verjenek pénzt honvédelmi célokra, hogy ezáltal az országszabadságát megvédhessük. Táncsics Munkások Újságja c. lapja október 3-i száma kivonataként megjelent Mit kell tennünk c. röplap

81 a törvényeket megszegő, a pártütőket buzdító uralkodó személyét nem tekinti többé sérthetetlennek. A tennivalókat 10 pontban foglalja össze: 1. a királynak azonnal az országba kell jönnie, ha megtagadja, a legnépszerűbb férfiú nádorrá, vagy kormányzóvá választandó; 2. követek küldése külföldre; 3. a horvát viszály felszámolása; 4. az egyház birtokok felosztása s a pasztoráló papságnak fizetés juttatása; 5. a szerzetes rendek eltörlése; 6. a külföldön élő magyarok vagyonának lefoglalása; 7. az alkotmányra az esküt letenni vonakodó tisztek elbocsátása; 8. a megyék önkormányzata; 9. az úrbéri viszonyok eltörlése; 10. a zsidók egyenj ogúsítása. A debreceni Honvédelmi Egyesület által kiadott Helyzetünk rajza című röpirat

82 inkább a császári seregek elleni harcra buzdító, mint programot adó. Hasonló ehhez, az októberi bécsi forradalom leveretése utáni gyűlölet légkörében, a Honvédelmi Bizottmány jóváhagyásával „egy hon- és szabadságbarát" által kiadott felhívás: Magyarhon tökéletes szabadsággyőzelme és a „vérszomjas, szabadságkerülő Camarillának végkiirtása"

83 mely a lerombolt Bécs lakosságát avval biztatja, hogy közel van a döntés perce és ha minden hazafi teljesíti kötelességét, hamarosan diadalt arat az egész osztrák monarchia népeinek szabadságharca. A hivatalos körök részéről az uralkodó személyének kijáró kíméletnek is meg kellett szűnnie, mikor a magyar kormány minden kísérlete, hogy Ferdinándot a tényleges helyzetről tájékoztassa és jobb belátásra bírja, megtört az udvari körök egyre megújuló mesterkedésein. A nagy önvédelmi harc küszöbén, hivatalos helyről is nyíltan és hitelesen feltárják az ellentéteket, hogy a veszélyt az ország egész lakosságában tudatosítsák. Ez a célja a Gsány László országos főkormánybiztos által a haza lakosai közti szétosztás végett közzétett: A nemzet képviselői 's az ország főrendéi Magyarország népeihez című,

84 szenvedélytől fűtött proklamációnak. A haza minden nyelvű, rendű és rangú népéhez szól a felhívás, hogy együttes erővel véde344