AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)
Pozsonyi Erzsébet: Forradalmi röplapok és gúnyiratok 1848-ban
haza magyar hirály Budára... kezdetű, V. Ferdinándhoz intézett és 1000 példányban kiadott költeményének 42 megírására, melyben keserűen jegyzi meg, hogy Ferdinand 13 őse közül egy sem lakott soha az országban. Ugyancsak a magyarok király hűségét hangoztatja ,,a szász urak" ellenében ,,kik a halál és félelem sápadt színét imádták ahivtelen osztrák nak" és most az uralkodót a mi népünk ellen ingerlik; 43 ifj. Boér Antal. Az uninó kimondása előtt szintén az erdélyi szászok árulását bélyegzi meg egy Nagyszebenből érkezett, németből fordított levél nyomán készült röplap is, 44 amelyben ,,egy született szász, de igaz honfi" leleplezi, hogyan akarják a szászok hazug hírek és rágalmak terjesztésével megakadályozni az erdélyiek körében az uniót. Már a márciusvégi napok meghozzák az első csalódásokat az udvar ígéreteiben, a viszakozást a félelemből tett engedmények után, ami elkeseredést vált ki az ország népéből. Ezt a hangulatot szemlélteti Pest a Rend Fenntartásával Megbízott Állandó Választmányának: Hazafiak! Európa nagyobb része küzdött... kezdetű, magyar és német szöveggel kibocsátott plakátja. 45 A szabad népek közös küzdelme árán elért vívmányokért száll síkra élesen tiltakozik az ellen, hogy a had- és pénzügyeket — ahogy a bécsi udvar szeretné — kivegyék a független magyar kormány kezéből. A proklamációt Vörösmarty és Irinyi fogalmazták és a március 27-én ez ügyben tartott népgyűlés határozataként többezres példányszámban forgott az országban közkézen. Irinyi József ezenkívül a saját neve alatt kiadott A pragmatica sanctio kezdetű röplapon már azt a kívánságát is kifejezte, hogy Magyarországnak ne legyen az osztrák örökös tartományokkal közös uralkodója, mert tűrhetetlen, hogy a felelős magyar minisztérium székhelye Pest, az ország fejének székvárosa pedig Bécs legyen. 46 A forradalom szeptemberi fordulópontjától kezdve a röplapok hangja is egyre forradalmibbá válik, megszűnnek a tekintélytisztelet, a túlzott loyalitás gátlásai, mert egyre inkább lelepleződik a kétszínű játék, melyet a bécsi udvar a titkon pénzzel és fegyverrel támogatott cinkosával, Jellacic bánnal játszott a magyarság ellen. Most végre nyíltan megindul a harc az ország ellen és a bán csapatait a magyar sereg — a reakció minden várakozása ellenére — szétveri. A bán kénytelen fegyverszünetet kérni, s ennek jelentőségét fokozza az a tény, hogy a Pákozdnál szeptember 29-én vívott győzelmes ütközetnek morális hatása is igen nagy volt. Felébresztette az újoncok harci szellemét és önérzetét, mozgósította a főváros népét, mely népgyűléseken lelkesen ünnepelte a győzelmet, hatása alatt újabb önkéntes csapatok indultak a táborba, a nemzetőrség mozgóvá lett, a műhelyeket, boltokat bezárták, az iparűző és kereskedő osztály tömegesen ragadott fegyvert s vidékről is a felkelők csapatai nagy számban haladtak át a fővároson. 47 A diadalnak és a lelkesedésnek ebben a mámorában adták ki a nagy plakátalakú röpívet: Hogy áll a dicső magyar tábor ? Hogy áll JellacMch gyülevész csordája ? 48 A magyar tábor vitézeit a nemestüzű francia ifjúsághoz hasonlítja a röpív „mely ontott vérével az országot megmentette, s Európát megtanította, miként kelljen egy szabad hazát megalapítani." Önbizalommal töltheti el a magyar nemzetet, hogy századok óta egymaga volt szabad az ausztriai monarchiában s most meg akarja osztani szabad336