AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai. 1953—1957

1956 és 1957 nyarán egy-egy kisebb csoport látogatta meg a prágai Nemzeti és Egyetemi könyvtárat, a strahovi gyűjteményeket stb. A későbbi csoport tagjai a prágai tudományos könyvtárak vezető dolgozóival együtt könyvtári megbeszélésen is résztvettek, melyen V. dr. Waldapfel Eszter ismertette az OSZK szervezetét és működését és hasonló kérdésekre cseh részről kapott felvilágosításokat. 1957 őszén a varsói bibliográfiai konferencián résztvevő magyar küldöttség tagjai részletesen tanulmányozták a Nemzeti Könyvtár munkáját és meglátogatták a varsói Egyetemi, a gdanski Akadémiai és a krakkói Egyetemi könyvtárakat. Mindezen utak hasznossága a nyomukban keletkezett összefonódó személyi és hivatalos kapcsolatokban mutatkozik. Az utazások száma viszonylag kevés. Sok arra érdemes munkatárs egyáltalában nem jutott el az említett szomszédos országok könyvtáraiba sem. Csoportos látogatásra lenne szükség Bulgáriába, Jugoszláviába, Lengyelországba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Romániába és a Szovjetunióba, valamint a nyugateurópai országokba. 6. Nemzeti Csereközpont Az 1952-es minisztertanácsi határozat az OSZK-ra bízta ugyan a nemzetközi kiadványcsere központi feladatainak gondozását, a megfelelő személyzeti és anyagi kereteket mégis sokáig nem sikerült e munkakör céljaira biztosítani. A Cserecsoport csak 1954-ben önállósult, majd személyzetileg megerősödve 1955-ben osztállyá alakult, 1956 folyamán és 1957-ben pedig Nemzeti Csereközponttá fejlődött. Ez a Csereközpont ma is a legfontosabb részét képezi a Nemzetközi Osztálynak. A Nemzeti Csereközpont az Unesco ösztönzésére a Külügyminisztérium és a Népművelési Minisztérium határozata alapján jött létre, a legtöbb külföldi országban már működő analóg intézményekhez hasonlóan. Célja kettős: egyrészt központi lebonyolítója olyan cserefajtáknak, melyek egyegy szakintézményhez nem kapcsolhatók, másrészt nyilvántartója, koordinálója és információs központja a Magyarország és a külföld közötti kiadványcserének. A központilag lebonyolított cserefajták közül a kulturális egyezmények kiadványcseréje a többi cserefajtát forgalomban messze felülmúlja. 1955-től ugyanis az OSZK kapott megbízást arra is, hogy a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal kötött kulturális egyezmények idevonatkozó pontjai értelmében széleskörű könyv- és folyóirat cserét végezzen a szerződő államok nemzeti könyvtáraival. A kötelespéldány-csoporttól átvett könyvek és folyóiratok ezreit küldjük hónapról-hónapra a többi magyar könyvtár nevében is Moszkvába, Leningrádba, Prágába, Varsóba, Bukarestbe, Szófiába, Pekingbe és Tiranába. A cseretársaktól kapott könyveket és folyóiratokat pedig rögzített rendszer szerint a hálózati központok és kisebb magyar könyvtárak és tudományos könyvtárak között osztjuk szét. Néhány adat a csere forgalmáról: 1954-ben 8570 könyv érkezett és 11 270 ment ki, 1955-ben 8600 volt az étvett és 13 000 a kiküldött könyvek száma. A mérleg csak 1956-ban vált aktívvá, amennyiben 12 090 kapott könyv áll 11 900 314