AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Gombocz István: Az Országos Széchényi Könyvtár külföldi kapcsolatai. 1953—1957

lános célú bibliográfiákat, a külföldi megkeresésekre készített alkalmi bibliográfiákat és a nemzetközi szervezetek számára nyújtott tájékoz tatásokat a magyar bibliográfia ügyének egészéről. Az általános jellegű bibliográfiák körében hasznosaknak bizonyultak a sajnos csak sokszorosított formában kiadott könyvjegyzékek, melyek a Béke Világtanács budapesti ülése alkalmából 1953-ban jelentek meg (A magyar szépirodalom idegen nyelven a felszabadulás óta, A magyar tudomány idegen nyelven a felszabadulás óta, A felszabadulás óta megjelent és Magyarországot idegen nyelven ismertető művek jegyzéke stb.). Külföldi érdeklődést váltott ki a Csehov és a Miczkiewicz bibliográfia, sok levél sürgeti a bejelentett, de csak 1958-ban megjelenő folytatást (Mozart, Shaw). Igen jól sikerült kezdeményezés volt a „Népi demokráciák magyar bibliográfiája" c. sorozat első két füzete, mely a bolgár és az albán anyagot ölelte fel, különösen az Unesco érdeklődik a folytatás iránt. A külföldi könyvtárak és kutatók számára alkalmilag készített bibliográfiai összeállítások seregéből néhány említést érdemel: Fordítások a népi demokratikus országok irodalmából 1954-ben; A németnyelvű magyar kiadású könyvek jegyzéke 1945—1954; Leonardo da Vinci Magyarországon (Elmer Beit amerikai könyvtár részére); a kínai irodalom magyar bibliográfiája; Az ateizmus és magyar vallástörténet 1956. évi magyar bibliográfiája (leningrádi Tudományos Akadémia részére); Az 1876. évi bolgár szabadságharc magyar bibliográfiája (szófiai Vassil Kolarov könyvtár részére); Vend irodalom magyar bibliográfiája (muraszombati könyvtár részére); Thomas Mann magyar bibliográfiája (frankfurti Fischer Verlag részére), kisebb bibliográfiák Salustius, Händel, Csehov, Zromskij, Nyekraszov, Laxness, Stoltzer, Hölderlin, Schiller, Milton Magyarországon megjelent műveiről. A részletes adatfeltárást és elmélyedő kutatásokat a Bibliográfiai Osztály jobb személyzeti és munkakörülmények között bizonyára fokozni tudta volna. A felsorolt munkálatokban természetesen az érintett különgyűjtemények és a Hírlaptár is kivették a részüket. 5. Könyvtárosok nemzetközi tapasztalatcseréje A tárgyalt időszakban sok külföldi látogató kereste fel a könyvtárat és az OSZK munkatársai is megfordultak külföldi könyvtárakban. A személycsere mértéke azonban még országonként tekintve is a külföldiek javára fordult, dolgozóink a kívánatosnál jóval kevesebbet utazhattak külföldre. A korábbi évekhez képest mégis emelkedés mutatkozott a kölcsönös látogatások forgalmában, különösen a népi demokráciák könyvtárosai kerültek egymással szorosabb kapcsolatba. A kívánatos kölcsönhatások eredményei már is mutatkoznak. Szükségtelen itt elismételni a külföldi utazások óriási pedagógiai és szakmai fontosságát, csupán azt kell kiemelni, hogy különösen Közép- és Kelet-Európa népeinek szoros könyvtári együttműködése ma már vitathatatlan szükségesség. Az Országos Széchényi Könyvtárat egyénileg vagy csoportosan 1954-ben 41. 1955-ben 100, 1956-ban 152 külföldi látogató tekintette meg. (Ezekben 312