AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Papp Ivánné: Adalékok az alföldi olvasókörök és népkönyvtárak történetéhez. 1890—1914

tudásterjesztése csak cégér a politikai propaganda leleplezésére".

16 Megvolt ez a jogos bizalmatlanság — a szervezett munkásokénál ugyan kevésbé tudatos okokból, inkább régi paraszti gyanakvásból — a földmunkásság és a szegényparasztság könyvre, tudásra vágyó tömegeiben is. A népkönyvtárak állománya egészében s egyenként sem járult hozzá ahhoz, hogy olvassák is a népkönyvtárakban található könyveket. A célzatos „népnek szánt", moralizáló olvasmányok, a kor divatos, szórakoztató szépirodalmi termékei s olcsó ismereteket terjesztő művek tették ki leginkább e népkönyvtárak állományát, „oly hasznos könyvek, melyek felvilágosítást nyújtanak a mindennapi élet keretébe tartozó, főképpen a földmívelőt és iparost érdeklő kérdésekben".

17 Veres Péter azt írja: „Községünk könyvtárában, amelyet szintén átböngésztem, csupa ócskaságot, „a jámbor népnek való" dilettáns irodalmat és valláserkölcsi gezemicét találhattam. Móricz Zsigmondnak egyetlen könyvét nem találtam meg a községi könyvtárban, Ady Endrének csak hírét hallottam, . .. még Mikszáth Kálmántól is ... mindössze a Jó palócokat és a Szent Péter esernyőjét olvashattam el onnan".

18 A megvizsgált népkönyvtárak állománya — alig árnyalati különbségekkel — a különböző területek között nagyjából a következőképpen oszlott meg: ismeretterjesztő mű általában az állomány egyharmad része, szépirodalmi mű átlag kétharmad része, néha ennél is több. Az ismeretterjesztésre szánt anyagban van hittan, erkölcstan, bölcsészet stb. is, a szépirodalomban hazai és külföldi, olcsó és „úri" ponyva is. Legkirívóbb példa a Katolikus Kör, Csorna könyvtárnak állománya. Jegyzéke (1911-ből) 1345 műről ad számot, ebből 275 ismeretterjesztő jellegű, e 275-ből hittan, erkölcstan, bölcselet 79, a természettudomány, mezőgazdaság, egészségtan stb. körébe vág 48, történelem, földrajz, útirajz és életrajzi művek pedig 148 kötetet tesznek ki. A szépirodalmat képviselő 1070 mű között Arany János egyetlen munkájával sem szerepel. Elenyésző kisebbségben néhány hazai és külföldi klasszikust is találunk: Jókai, Mikszáth; Shakespeare (2 mű), Tolsztoj (4 mű), nagy tömegében a divatos, szórakoztató regényirodalom gazdag skálája található meg: Herczeg Ferenc, Rákosi Viktor, Bársony István, Szomaházy, Beniczkyné Bajza Lenke, Szabóné Nogáll Janka, Verne, May és Cooper munkái, Montepin, Ohnet és Marlitt. Még a századvég népszerű 48-as pártjának hangulatát is alig tükrözi e könyvtár; az országszerte érdeklődést keltett könyvekből ebben a könyvtárban kettőt találunk, méghozzá Beksics Gusztáv A szabadság országa c. művét és Kákay Aranyos (a könyvjegyzék szerint Kákái Aranka) Krónikáiét. E könyvtár folyóiratai: Űj Idők, Élet, Katolikus Szemle. A tiszafüredi múzeum és könyvtáregylet (közkönyvtár) könyveinek jegyzéke 1897-ből 1025 db műről számol be, ez is nagy tömegében szórakoztató irodalmat ad. Természetesen itt is megtalálható sok színvonalas vagy kevésbé színvonalas kalandos regény: Dumas, Verne éppúgy, mint Sue, Montepin, Ohnet, Marlitt, G. Brühl, E. About, G. Born. Ebben a könyvtárban azonban néhány művel mégis szerepel Shakespeare, Thackeray, Dante, Zola, V. Hugo, Cervantes, Tolsztoj (a Háború és béké-vel), Renan —, amint a magyar anyagban is Petőfi, Jókai, Mikszáth, Madách és Katona, igaz ugyan, hogy Jósika, Herczeg, sőt Beniczkyné művei közé keverve. Gazdagon és 288