AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

V. Windisch Éva: Könyvtári munka a reformkorban az Országos Széchényi Könyvtárban

Könyvtári munka a reformkorban az Országos Széchényi Könyvtárban V. WINDISCH ÉVA 1 Minden intézmény történetének lényeges része az intézmény fennállása során benne végzett munka vizsgálata, elemzése. Mindaz, ami egy intézmény külső történetéhez tartozik, arra a napról napra végzett, kisszerű és jelentős részletekből összefonódó munkára épül, amely emberöltőkön át kialakult hagyományokat tovább folytatva, a fejlődés követelményei által megmegújítva szolgálja, s egyben alakítja a társadalmat. E munka természetét, az elvégzendő feladatokat két tényező szabja meg: az egyes intézmények általános célkitűzése s az adott korszak követelményei. Ha tehát tanulmányunkban az Országos Széchényi Könyvtár reformkori munkájával kívánunk foglalkozni, arra a kérdésre keressük a választ: hogyan sikerült a könyvtárnak az adott korszakban megoldania azokat a feladatokat, melyeket a kor nemzeti és polgári irányú fejlődése egy nemzeti célkitűzéssel létesített könyvtár elé tűzött, és milyen tényezők segítették vagy hátráltatták munkája elvégzésében. A nemrégen alakult, s nemzeti jellegét tekintve első magyarországi kulturális intézményre a reformkorban az a feladat várt, hogy a kor nemzeti, s így közvetve polgári irányú fejlődését a maga eszközeivel előmozdítsa: hogy minél teljesebb hungarica-gyűjteményt hozzon létre és ezt korszerű elvek alapján rendezve a kutatás rendelkezésére bocsássa, megteremtve ezzel egy nemzeti tudomány fejlődésének előfeltételeit. Ehhez járultak a könyvanyag megőrzésével s a könyvtár adminisztrációjával kapcsolatos tennivalók; s ez alapvető feladatok mellett megvolt •—• mint látni fogjuk —• a könyvtári anyag tudományos feltárásának is — mint könyvtári munkának — mind igénye, mind szükségessége. Hogy ezeknek a feladatoknak a könyvtár milyen mértékben tehetett eleget, — ezt egyfelől eddigi fejlődésének eredményei, másfelől az adott korszak személyzeti viszonyai nem kis mértékben szabták meg. A reformkor a könyvtár életének második szakasza; az első periódust Miller Jakab Ferdinánd múzeumigazgatónak a könyvtárból 1821 elején történő kitiltásával lezártnak tekinthetjük. Az első könyvtárőrből a Múzeum igazgatójává kinevezett Miller működésének első évtizedében valóban megvetette a könyvtár további fejlődésének alapjait, elkészítette a könyvtári munka ügyrendjét, széleskörű tevékenységet fejtett ki a könyvtár állományának gyarapítása érdekében, felállította és rendben tartotta az anyagot, s bizonyos katalogizáló munkát is végzett és irányított. Később azonban teljes erővel belevetette magát a Múzeum igazgatásával járó új teendőkbe, melyek 249