AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

D. Szemző Piroska: A szenzációs hír és illusztrálása. (Sajtótörténeti tanulmány)

tömérdek sokaság. A bástyák, a magasabb épületek, a tornyok és néhány templomok tetejein levő folyosók rakva voltak nézőkkel" a legelőkelőbbektől a legalacsonyabb rendűkig. A hír tudatos fejlesztése, érdekfeszítéssel a kifejlésig, itt is megtalálható: végül is Blanchard szeli a levegőt Európa különböző országainak bámulatára s már 38-szor is „fel tud utazni". Elmondják egy alkalommal azt is, hogy egyszer Blanchardt a szél Pozsony felé ragadta, a Duna balpartjára; „hogy meglátta a mezőn dolgozó parasztság, mi jő alá a levegő égből, nosza félbehagyta a munkát, bámult, kurjongatott s oly számmal csődült azon árpaföldre, melyre lebocsátkozott a levegő égi utazó, hogy a gazdája sírva nézne utána" összetaposott vetésének, de Blanchard megtérítette az okozott kárt. Azután a sokaság trombitaszó mellett vitte be Pozsony városába, ahol megvendégelték. A haladószellemű Görög és Kerekes már nem kanyarítanak hírük kiszínezésére, a levegőégi utas megjelenése alkalmából, babonás hiedelmekkel megtűzdelt közleményt. Ugyanilyen reális alapokon nyugszik az illusztráció is: a Práter zöldelő fáinak hátterétől egészen a legszélső előtérig tarkán hullámzik a legvegyesebb bámészkodó közönség. Különböző helyzetekre, jelenetekre bomlik a kép, melyet mégis a főlátvány, a zöld, fehér, rózsaszín, sárga selyemből készült csodagolyóbis, alján a hintócskával, tart egybe. Látszik a Blanchardházaspár is, a nő zászlót lobogtat az ujjongó tömeg felé. Minden él, mozog és izgalmas. E szenzációs hírsorozatnak akkora hatása volt, hogy Görögéi. még évek múlva is visszahozták lapjukba, sőt Napoleon feltűnése idején, szenzációt szenzációval tetéztek: az ifjú Napoleon Párizsban jelenlévén Blanchard felszállásánál, erőszakolta, hogy őt is vigye fel magával.

8 Politikai szenzáció volt XVI. Lajos 1793. jan. 21-én történt kivégzése. „Uj esztendő után fogunk kedveskedni É. Olvasóinknak a gillotin által való párisi nevezetes fő vételnek valóságos ábrázolásával, mely ábrázolásból jól ki lehet venni azt a már sokszor említett deszkát, amelyre ha lefeküdt egyszer a kiszentenciázott személy, fel nem kelhet többé róla; továbbá azt a vizes edényt, amelyből veszi ki a hóhér az elmetszett főt, hogy felmutassa azt a fegyveres férfiak és asszonyok sürü sokaságának; végre azt a kosarat is, melyben temetni vitetik a holttest".

9 Kell-e ennél szenzációsabb hír és kép, mikor a világ vigyázó szemét Párizsra veti. Az illusztráció 1794. febr. 28-án meg is jelenik újabb kommentárral, mely amellett, hogy a képet magyarázza, a guillotinnal való „nevezetes fővételnek" technikáját is részletes hűséggel ecseteli.

10 (2. kép.) Az egyszínű metszet nincsen szignálva. Az ábrázolt jelenet a Place de Greven játszódik le, háttérben Párizs városa. A metsző kitűnő rajz, vagy előkép után dolgozott: az emelvényen levő és így kiemelkedő személyek — X VI. Lajos és a hóhér — az azt keretező tömeg együttesen a forradalom egységes kifejezői. Természetesen, e hír tovább él a lapban, annál is inkább, mert Görögék a francia forradalomnak, eszméinek lelkes hívei, propagálói voltak. Már jóval előbb figyelte ténykedésüket a bécsi rendőrség és 1792. febr. 24-én gróf Saurau rendőrminiszter jelentette is róluk: „Görög és Kerekes csak nagyon immel-ámmal harcolnak az uj eszmék ellen és legyen a monarchikus rendszernek még olyan hasznos intézkedése, intézménye, vagy egyáltalán nem közlik lapjukban, vagy felületesen érintik azokat. Javasolja, nevezzenek ki sürgősen melléjük megbízható felügyelőt."

11 — A lap olvasóközönsége megértette a szerkesztők tendenciá235