AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

D. Szemző Piroska: A szenzációs hír és illusztrálása. (Sajtótörténeti tanulmány)

A szenzációs hír és illusztrálása (SAJTÓTÖRTÉNETI TANULMÁNY) D.SZEMZŐ PIROSKA A hír olyan eseményeknek a közlése, amelyek a társadalom élete, létküzdelme folyamán lejátszódnak. A kezdetben szájról szájra járó hírnek papírra, a számos példányban napvilágot látó „egylevelekre", röplapokra való rögzítése, újsággá növekedése, a rajzos, képes hírszolgálatnak a szöveggel való társulása hazánkban gazdag fejezetet alkot összefoglaló sajtótörténeti munkáinkban.

1 Tanulmányunk a hazai „szenzációsajtó" kialakulását mutatja be a XVIII. században és továbbfejlődését a század elmúltával. A szenzációsajtót jellemzi, hogy hírszolgálata állandóan nagy feltűnést keltő események feltárására törekszik: szerencsétlenségek, rémtettek, a hétköznapok szürke történéseihez viszonyítva a váratlanul új, az izgalmasan vakmerő és ennélfogva mindig hatásos jelenségek utalhatók tárgykörébe. Mindezt igyekszik kirívó tipográfiával és fogalmazásban tolmácsolni. Már a mai újság előfutárai: az ősnyomdászok röplapjai — latinul relatiok, olaszul avisok, németül Neue Zeitungok — törekedtek hasonló híranyaggal minél több olvasóra szert tenni s a vásári kikiáltók stílusán jóval túlmenő riportjaikat meggyőző és ha lehetett, hátborzongató képekkel illusztrálni. A XVI. században is megkapta az olvasó európaszerte a szenzációéhségét csillapító táplálékát. Ugyanebből a szenzációsajtóból fejlődött ki később a kapitalista korszak „revolversajtója", amelynek lelkiismeretlen szerkesztője szöveges és képes hírszolgálatának borzalmait a pénz- és olvasószerzés lehetőségeinek arányában fokozta. Az előfutárokkal: a sajtó hazai egyleveleseivel ezúttal nem foglalkozunk. Mindjárt újságírásunk megindulásának századába, a XVIII. századba lépünk és elsőnek az 1764-ben Landerer János Mihály által Pozsonyban megindított Pressburger Zeitungot vizsgáljuk. Pozsony ebben az időben az ország fővárosa, országos hatóságok, valamint az országgyűlés színhelye, gyarapodó, fejlődő ipari város volt. A német és a francia felvilágosult irodalmon nevelődött írók, tudósok éltek ott. Windisch Károly Gottlieb, a Pressburger Zeitung első szerkesztője hetenként kétszer: szerdán és szombaton jelentette meg a lapot; ne gondoljunk természetesen mai 2r alakú újságra, hanem az akkor megszokott 4r alakú könyvformátumra. Beosztásában sem találjuk meg a sok rovatos modern újságot. Négy oldalas, de már két hasábra van tördelve. Híreit városonként csoportosítja, akár az egykorú többi hírlap; levelezői a legtávolabbi országokból tudósítják, természetesen hazai hírei is vannak. Nem képes hírlap. Egyetlen egyszer hozott képet, akkor is egy, a tárgy230