AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)
V. Waldapfel Eszter: Az Országos Széchényi Könyvtár a felszabadulás óta (1945/1957)
munka jelentős fejlődést mutat. Ezzel kapcsolatban elsősorban olvasótáborunk kiszélesedéséről számolhatunk be. Ha az 1938-as forgalmi adatokat az 1948-as év adataival állítjuk szembe, mintegy 20% az emelkedés. 18 Különösen Hírlaptárunk forgalma nő ugrásszerűen, annyira, hogy a tár meglevő kis helyiségében alig tudja a forgalmat lebonyolítani. Ez a körülmény indította a vezetőséget arra, hogy mihelyt az 1949-ben felszerelt vasterem okozta gondokon túljutott, bármily áldozatok árán is — egy raktárteremről lemondva — az olvasók és kutatók megfelelő kiszolgálása érdekében, 1950 októberében új olvasótermet nyisson: a folyóirat olvasótermet. A technikai akadályok miatt régóta vajúdó kérdést, a nyitvatartási idő meghosszabbításának kérdését is ebben az évben megoldotta a Könyvtár. Az első akadályt, a Múzeum kincseinek biztonságát, a múzeumi folyosók rácsokkal való elzárásával, az esti kiszolgálás lehetőségét a vastermek villanyvilágításának bevezetésével oldotta meg. Ugyanez évben a belső munka megjavítása érdekében, a tervszerűbb célkitűzések és a tervek ellenőrzése mellett, bevezette a Hírlaptár szerzeményi naplója helyett, a kardexet, a fokozódó feldolgozó munka miatt, s a gépek jobb kihasználása érdekében pedig az adréma üzemet két műszakban dolgoztatta. Míg az 1950-es esztendő a belső munka megjavítása, a belső tartalékok felkutatása s a rendelkezésre álló erők jobb kihasználása jegyében telt el, 1951-ben — a moszkvai Lenin Könyvtár példáját tartva szem előtt — nemzeti könyvtári feladatainak kiszélesítését tűzte maga elé. A belső munka további javításán és az olvasószolgálat fejlesztésén kívül főként arra helyezett súlyt, hogy a könyvtár megteremtse a feltételeket kifelé irányuló feladatainak megvalósításához. E célt szolgálta, hogy csak a legfontosabbakat emeljem ki, az új kötelespéldány-rendelet tervének elkészítése és keresztülvitelének szorgalmazása, 19 valamint az egyetemi könyvtárosképzés támogatása. Ez időszak a közművelődési könyvtári hálózat kialakulásának kezdeteit jelentő, sok nehézséggel küzdő, sok terhet vállaló, hősi korszaka. Átmenetileg, amíg az új könyvtárak megerősödtek, szükséges volt, hogy megsegítésükben tudományos könyvtáraink fejlettebb szakemberei is kivegyék részüket, éppen úgy, mint ahogyan a felszabadulás utáni első esztendőkben megfelelő közművelődési könyvtárak hiányában területükön vállalniok kellett, alapvető feladatuktól eltérő, közművelődési funkciók ellátását is. Ilyen feladatként jelentkeztek a Széchényi Könyvtár terveiben a Kispesti Textilgyár és a Győri Waggongyár üzemi, valamint a mosonmagyaróvári, soproni, győri és komlói városi könyvtáraknak patronálása, tájékoztató bibliográfiák a Népművelési és a Honvédelmi Minisztérium számára, a decimálás elkészítése az AKV A hónap könyvei c. kiadvány részére, a munkamódszerek átadása és a tapasztalatcserék kiszélesítése, 20 az egymásután alakuló megyei könyvtárak munkatársai számára. A későbbi években különösen a miskolci megyei könyvtárnak nyújtott éveken keresztül, elsősorban feldolgozó munkájához, komoly operatív segítséget. 1952-re esik a tudományos munkaközösségek terveinek elvi kidolgozása, s ha az 1953 őszén végre könyvtárközi viszonylatban meginduló munkaközösségek nem is épültek fel teljes egészükben ezeken az alapokon, mégis a korábbi esztendők sokszor szinte tudományellenes hangulatával szemben 15
