AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Soltész Zoltánné: A Széchényi Könyvtár legszebb illuminált olaszországi ősnyomtatványai

mutat a bécsi Nationalbibliothekben őrzött Breviárium patriarchate festett díszítésével. A bécsi Breviáriumot 1481-ben Franz Benner velencei nyomdász adta ki s nem sokkal megjelenése után velencei miniátor díszítette.

11 Gazdagon illuminált példányt őriz a Könyvtár Hieronymus Epistolae]án&k 1476-ban Antonio Miscomini velencei nyomdásznál megjelent kiadásából is.

12 Az ízlésesen díszített ősnyomtatvány az előzéklapon levő nyomtatott exlibris tanúsága szerint Vimercati Sozzi Pál gróf (1801—1883) tulajdona volt.

13 Vimercati Sozzi Pál bergamói könyvtára és éremgyűjteménye szétszóródott. A gyűjtemény több kötete a neves könyvgyűjtő, genealógus és történész, Nagy Iván balassagyarmati könyvtárába, majd a balassagyarmati múzeumba s onnan az Országos Széchényi Könyvtárba került. A folio alakú kötetben két nagyméretű pompás iniciálé ós lapszéldísz van. A díszítések az 1470-es évek végén Velencében készültek. A lila tollrajzzal körülvett kék, illetőleg vörös kezdőbetűket a rubrikátor festette. A szövegkezdő lap (a la) nagyméretű (126x105 mm) P iniciáléja tömör arany alapra készült. A betűtest mályva színű, s égővörös, kék, zöld levelek ágaznak ki belőle. Az iniciálé belsejében a pusztában vezeklő Hieronymus térdelő alakja látható. Olaszországban a XIV. század második felétől kezdve igen népszerűek a Hieronymus-ábrébzolások. Három ikonográfiái típus ismeretes, mely a kardinális, a szentírás-fordító, illetőleg a vezeklő Hieronymust mutatja be. Az utóbbi típus a XV—

XVI. századi grafikai műveken terjedt el s vált széles körben kedveltté.

14 Ősnyomtatványunk szövegkezdő iniciáléja is ezt a típust követi: Hieronymus fakereszt előtt térdel, testét mellén nyitott, sűrű redőkben aláomló köntös fedi, jobbjában kődarab, fejét arany glória övezi, háta mögött fekvő oroszlán, bíborosi kalapja egy karcsú fára van akasztva, mely a kereszttel szemben a kompozíció szimmetrikus felépítését, egyensúlyát biztosítja. A háttérben folyó s lankás hegyvonulat húzódik. A finom, arany vonalakkal mintázott lírai hangulatú tájképi környezetből plasztikusan, testi valóságban emelkedik ki Hieronymus alakja. Ugyanezt a típust követő s részleteiben is sok hasonlóságot mutató miniatura díszíti a Chantilly-i könyvtár Hieronymus Epistolae kéziratát (XIV. A. 13.), melyet ősnyomtatványunkkal közel egyidőben ugyancsak felső-olaszországi miniátor készített.

15 A három oldalra terjedő lapszéldíszben húsos levélkék, égővörös, lila, kék virágok és aranytallérok váltakoznak. Az elszórt motívumok között barna tollrajzos ornamentika húzódik meg. A szimmetrikus felépítésű felső és alsó lécet arany alapra festett kék és mályva színű babérlevelekből álló pálcatag köti össze. Az alsó léc közepén — két bőségszaru között — babérkoszorú van, befejezetlenül maradt címerpajzzsal. A kötet második díszített lapján (A 2a) azonos stílusú, két oldalra terjedő színpompás, üde keretléc húzódik. Az arany alapra festett, nagyméretű (78 x 82 mm) M iniciálé belsejében ultramarinkék alapon háromszögalakban fehér pontocskák ismétlődnek. A mályva színű betűtestet húsos kék-zöld levelek, égővörös eprek élénkítik. A lapszéldíszek a könyv körül vágásakor erősen megsérültek. A mai állapotból éppen csak következtetni lehet a lapszéldíszek eredeti szépségére. 132