AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Soltész Zoltánné: A Széchényi Könyvtár legszebb illuminált olaszországi ősnyomtatványai

Eroli bíboros címerét zárja közre. A címer fehér tollrajzzal borított kék alapból emelkedik ki s vörös és ezüst mezőkre van osztva. A felső vörös mezőben 2, az alsó ezüst mezőben 1 hárslevél van; a címer felett vörösszínű bíboros kalap. A díszítés tehát a Narniból származó Bernardo Eroli bíboros számára készült, aki előbb Spoleto püspöke, majd 1458-tól a Santa Sabina nagy tudósként tisztelt bíborosa volt.

6 A kötet [186a] levelén iniciáléval egybekapcsolt, hasonló kivitelű lapszéldísz húzódik. Thomas de Aquino Catena aureajánaik Bernardo Eroli bíboros számára díszített példányát nem sokkal a mű megjelenése után, az 1470-es évek elején római miniátor illuminálta. Az átlagosnál gondosabb kivitelű festett díszítés sok helyen megsérült, megfakult. Változatosabb felépítésű, üdébb színhatású címlapkeretek díszítik a Széchényi Könyvtár egyik feltűnően szép kiállítású velencei ősnyomtatványát. A folio alakú, vaskos kötet Livius Históriáé Romanae decades című munkájának olasz nyelvű kiadása mellett Leonardo Bruni La guerra punica című művét foglalja magában s 1478-ban Antonio Miscomini velencei nyomdásznál jelent meg.

7 Az ősnyomtatványban 3 iniciáléval egybekapcsolt keretdísz s 1 szerényebb festett iniciálé van. A keretek felépítése azonos: fent és baloldalt keskenyebb, a lap alján szélesebb léc húzódik, melyet arany, kék, bordó és zöld színű alapon végighúzódó fehér indadísz tölt ki. Az alsó lécben a húsos levélkékkel borított indák csigavonalban hurkolódnak. A szövegkezdő lapon (a 2a) zárt keretet alkot a díszítés, a másik két keretdísz csak három oldalra terjed. Az első keretdísz (a 2a lap) alsó lécében zöld babérkoszorú van, melybe a tulajdonos címerét szánta a miniátor. Mindhárom kerethez indafonatra festett, arany iniciálé csatlakozik. Az ősnyomtatvány díszítése 1480 körül Velencében készült. A maniera humanistica észak-olaszországi jellegzetességei e keretdíszeken is megmutatkoznak. Az inda vastagabb, mint Firenzében, vagy Dél-Itáliában s különösen erős törzsből indul ki; az elágazásoknál finoman savozott gyűrű veszi körül az indát. Hasonló stílusú fonatos iniciálék díszítik C. Plinius Secundus História naturalis című munkájának 1472. évi Nicolas Jensonnél megjelent velencei kiadását.

8 A példány csonka: az első ív hiányzik s így éppen a szövegkezdetnél szokásos s feltételezhetően itt is meglévő gazdagabb díszítésről nem tájékozódhatunk. A kötetben 28 nagyméretű iniciálé maradt fenn. A második könyv elején levő iniciáléhoz két oldalra terjedő lapszéldísz csatlakozik. A felső lapszéldísz a könyv körülvágásakor elpusztult. A kötetben a következő iniciálék maradtak meg: c la lap: M inic. (65 X 90 mm); d 6b lap: H inic. (64 x 75 mm); e 5a lap: T inic. (66 X 74 mm); g la lap: P inic. (68 x 70 mm); h 3a lap: M inic. (68 X 80 mm); i 4a lap: A inic. (57 X 62 mm); k 4a lap: A inic. (70 X 74 mm); 1 3a lap: S inic. (70 X 70 mm); m 3b lap: R inic. (70 x 68 mm); n 6a lap: A inic. (67 X 80 mm); o 2b lap: H inic. (72 X 75 mm); o 8b lap: E inic. (70 X 74 mm); p 4b lap: Oinic. (77 x 77 mm); p 10b lap:P inic. (71 X 75 mm); r 3b lap: N inic. (68x77 mm); v lb lap: S inic. (75 X 75 mm); z la lap: C inic. (70 X 70 mm); z 9a lap: C inic. (70x78 mm); (6b lap: D inic. (70x80 mm); (5b lap: I inic. (72 X 72 mm); R 3b lap: S inic. (77 x 76 mm); aa 8a lap: D inic. (72 x 76 mm); dd 130