AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

Soltész Zoltánné: A Széchényi Könyvtár legszebb illuminált olaszországi ősnyomtatványai

szimmetrikus elhelyezésű, csúcsára állított négyszögű mezőt zárnak közre. A baloldali bordó mezőben IV. Sixtus pápa címere van: kék címerpajzsban arannyal festett, ötgyökerű tölgyfa, melynek törzséből 2—2 makkokkal terhelt aranyág ágazik ki. A pajzson pápai arany tiara nyugszik, fehér szalagját 2—2 kereszt díszíti. A jobboldali kék mezőben levő Mátyás címer erősen sérült. A négyeit címerpajzs bal felső mezejét 8 ezüst és vörös pólya szeli át; a jobb felső mezőben égőpiros alapon a kettősfarkú cseh oroszlán ágaskodik. A harmadik és negyedik mező teljesen elmosódott. A múlt század végén azonban még pontosan kivehető volt a harmadik mezőben az arany gyűrűt tartó holló.

3 A díszítéseket — a címerek tanúsága szerint —

IV. Sixtus pápa készíttette Mátyás király számára. Mátyás és a szentszék kapcsolata nem volt zavar mentes; IV. Sixtus azonban értékelte Mátyás uralkodói nagyságát. A kettőjük címerével díszített könyvajándékkal is bizonyára Mátyás iránti nagyrabecsülését kívánta dokumentálni. Az ősnyomtatvány festett iniciáléja és lapszéldísze a XV. század végi velencei kódexfestés modorában készült. A díszítések felépítése, ornamentikája, színhatása egyaránt velencei mesterre utal. A kivételes rendeltetésű kötetet tehát valószínűleg nem sokkal a mű megjelenése után — 1473—1474ben — velencei minátor illuminálta. Három Itáliából származó ősnyomtatvány díszítése a maniera humanistica néven ismeretes modorban készült. A díszítés alapeleme szalag, vagy indafonat, mely Itália különböző területein más formában jelentkezik. A legpompásabb változatnál arany alapon ívelődik a különböző színű szalagok fonadéka. Gyakoribb azonban az a díszítési mód, amelynél zöld, kék, vörös, sárga — olykor apró pontokkal teleszórt — alapon fehér szalagfonat húzódik. A maniera humanistica a XV. század második felében az olaszországi kódexfestés legkedveltebb formája volt; a stílus legszebb emlékei Firenzéből valók. A firenzei miniátorok szinte kifogyhatatlan leleményességgel aknázták ki e díszítés összes lehetőségeit: puttókat, madarakat, keretbe foglalt arcképeket festettek a fonatok közé. Az Országos Széchényi Könyvtár három ősnyomtatványát e stílus római, illetőleg velencei változata díszíti. Thomas de Aquino 1470-ben Rómában Konrád Sweynheym és Arnold Pannartz nyomdájában megjelent Catena aureajémak. Széchényi könyvtári példányát római miniátor illuminálta

4 Ez az Apponyi Sándor Hungarica-gyűjteményéből származó, nagy gonddal kiállított példány csonka; a Catena aureának. csupán a második részét foglalja magában. Külön említést érdemel a kötet elejére kötött három levél, mely a mű kiadója, Giovanni Andrea Bussi aleriai püspök ajánlását tartalmazza.

5 A magyar vonatkozásai miatt is érdekes ajánlás az ősnyomtatvány legtöbb példányából hiányzik. A kötet díszítése 1 festett címlapkeretből és 1 iniciáléval egybekötött lapszéldíszből áll. A címlapkeret az ajánlást követő szövegkezdő levél rectoját díszíti; a bal oldali léchez arannyal festett I iniciálé csatlakozik. A keretben sárga pontocskákkal teleszórt zöld, vörös, arany alapon fehér indadísz húzódik. A felső és baloldali lécekben az indák fonattá szövődnek, másutt stilizált levelekben végződő, szeszélyesen hurkolódó bonyolult díszítést képeznek. Az alsó keretléc közepén zöld babérkoszorú Bernardo 128