AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

V. Waldapfel Eszter: Az Országos Széchényi Könyvtár a felszabadulás óta (1945/1957)

tervszerű gyűjtése, valamint a könyvtárpolitika és könyvtártudomány elvi kérdéseinek országos viszonylatban való tisztázatlansága) mind fékezőleg hatottak abban az irányban, hogy a Könyvtár világosan körvonalazhassa célkitűzéseit, s új munkaszervezetét, egész tartalmában új, társadalomformáló, kulturális nevelő funkcióját egységesen, tudatosan és célszerűen kialakíthassa. Kialakíthassa anélkül, hogy az nemzeti könyvtárunk egyéb tudományos feladatainak kibontakozását akadályozná s alapvető funkciójának: a nemzeti kultúra írott emlékeinek muzeális gyűjtését és a területén folyó kutatásoknak támogatását meggátolná. E körülmények magyarázzák a kezdeti fellendülés és a tervszerű rutinmunka folyamatossága mellett is a felszabadulás utáni első időszak (19451948) fejlődésének lassú ütemét. E viszonylagos lemaradás ellenére is meg kell állapítanunk, hogy voltak a Könyvtárnak jelentős eredményei. Az ostrom okozta károk helyreállítása, a csaknem két esztendős zökkenő után meginduló, lendületes munka mellett, meg kell említenünk az 1947/1948-as esztendőkben a gyűjtemények gyarapodásában elért eredményeket.

14 A gyarapodásban, de a Könyvtár belső munkájában is fontos fordulatot jelent a jubileumi esztendő. Az 1848/49-es centenáris esztendők alkalmából rendezendő kiállításban a Könyvtár jelentős szerepet kapott. A kiállítás politikai tartalmában — éppen az akkor még megállapítható politikai és ideológiai fejletlenségünk miatt — sok kívánnivalót hagyott hátra. Mégis, ez volt az első kísérlet arra, hogy a magyar nép széles rétegeit az anyag szemléletes bemutatása útján, a forradalom és szabadságharc igazi történetének lelkesítő példáján keresztül, nevelje igaz hazafiságra. 1948. március 15-én nyílt meg a Nemzeti Múzeum II. emeleti kiállító helyiségeinek (ma a Történeti Múzeum ,,A Honfoglalástól 1848-ig" című állandó kiállítása) 9 termében e reprezentatív kiállítás, melynek rendezésében, anyagának összegyűjtésében Könyvtárunk valamennyi osztálya résztvett.

15 Ugyancsak március 15-én nyílt meg a földszinti helyiségekben (ma állandó Régészeti kiállítás) a ,,100 éves szabad sajtó" című kiállítás, melyet a Magyar Újságírók Szövetségével karöltve rendezett Hírlaptárunk.

16 1948 elején indult meg Könyvtárunkban a párt szervező munkája is. Kezdetben mint a Tudományos Intézetek Pártszervezetének egyik alapszerve működött, majd a VIII. kerületi Pártbizottság alapszerveként folytatta dolgozóinkat nevelő, mozgósító tevékenységét. 1948 nyarán vettük át az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától az egyetlen épségben maradt főúri könyvtárat, a gyönyörű empire teremkönyvtárával könyvtári műemléknek számító keszthelyi Festetich könyvtárat. A 3 hónapig tartó helyreállító munkálatok után azonnal megkezdtük, a műemlékjellegű anyag feldolgozó munkája mellett, az állomány friss, használati anyaggal való kiegészítését s a város igényeinek megfelelő kölcsönkönyvtár kiépítését. Egészen 1952 nyaráig, amikoris a nem műemlékjellegű földszinti helyiségeket s ezen új, közművelődési célokat szolgáló gyarapodásunkat átadtuk az újonnan megnyílt járási könyvtárnak, a keszthelyi Helikon Könyvtár 4 éven keresztül közművelődési funkciót is gyakorolt. A mintegy 12 000 lakossal rendelkező Keszthely és környéke számára ez volt éveken keresztül az egyetlen számbajöhető nyilvános könyvtári létesítmény. 12