AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1957. Budapest (1958)

J. Hajdú Helga: A kézirattár állományának gyarapodása a felszabadulás óta

A kézirattár állományának gyarapodása a felszabadulás óta J. HAJDÚ HELGA Az Országos Széchényi Könyvtár az utolsó 12 esztendőben, az előző évtizedek gyarapodási átlagát messze felülmúlva, igen nagymennyiségű kéziratos anyaggal gazdagodott. A kéziratok egy része vétel útján került a könyvtár tulajdonába. A kéziratgyűjtemény több írói hagyatékkal, valamint jelentős egyes darabokkal örökösök, magánosok adományából is gyarapodott. Kisebb-nagyobb tételeket adtak át oly intézmények, ill. közgyűjtemények is, amelyekenek nem céljuk és feladatuk kéziratok gyűjtése. Jelentős mértékben növekedett továbbá a kézirattár állománya az antikváriumok államosítása, valamint szerzetesi és volt főúri könyvtárak s elhagyott javak köztulajdonba vétele által. Számos, a tudományos kutatás számára csak nehezen, vagy olykor hozzá sem férhető kéziratos emlék, történelmünk, irodalmunk sok forrásértékű dokumentuma vált így az egész nemzet közkincsévé. A kéziratokat megfelelő módon konzerváljuk, szakszerűen feldolgozzuk és a tudományos kutatásnak rendelkezésére bocsátjuk. A kézirattár a gyűjtemény régebbi állományán belül is igyekezett feltárni az eddig figyelmen kívül hagyott kéziratos emlékeket. Dolgozói átnézték a ,,limbus"-t: másfél évszázad folyamán felgyülemlett, az egykor feldolgozásra nem érdemesített kéziratokat tartalmazó többszáz csomagot, s kiemelték és feldolgozták közülük azokat, amelyek az idők múlásával és változásával s új szempontok érvényesülésével ma már forrásértékűeknek számítanak. A kézirattár azonban, a fejlődés követelményeihez igazodva, régebbi állományának néhány gyűjtési egységétől speciális gyűjtemények javára meg is vált. Könyvtáron belül átadta a Térképtárnak a kéziratos térképeket, a Színháztörténeti osztálynak a súgókönyveket és színész-fényképeket, a Hírlaptárnak pedig a lapkivágatokat. A munkásmozgalom történetére vonatkozó, elsősorban az 1919-es magyar forradalommal és a proletárdiktatúrával kapcsolatos dokumentumokat pedig 1953-ban átengedte az akkori Munkásmozgalmi Intézet (most Párttörténeti Intézet) könyvtárának. Az 1945 óta szerzeményezett kéziratokból eddig 88 600 egység került feldolgozásra és felállításra. Ezen belül 73 a középkori kéziratok száma. A közel 90 ezer tételhez viszonyítva ez kevésnek tűnhetik, de százalékosan mégis jelentős mennyiség: a könyvtár alapítása óta 1945-ig eltelt csaknem 150 év alatt összegyűlt 425 latin nyelvű kódex az új szerzemények révén 64-gyel, 70 magyar nyelv108