Matskási István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 90. (Budapest 1998)

Dulai, A.: Early Jurassic brachiopods from the basal layers of the Pisznice Limestone of Lábatlan (Gerecse Mts, Hungary)

GALÁCZ, A. & VÖRÖS, A. (1972): A bakony-hegységi jura fejlődéstörténeti vázlata a főbb üledékföldtani jelenségek kiértékelése alapján. (Jurassic history of the Bakony Mountains and interpretation of principal lithological phenomena.) - Földi. Közi. 102 (2): 122-1 35. GEYER, G. (1889): Über die liassischen Brachiopoden des Hierlatz bei Haistatt. - Abh. k. k. Geol. Reichsanst. 15: 1-88. HAAS, J. (1988): Felsőtriász szelvények korrelációja a lofer-ciklusok alapján (Gerecse hegység). (Correlation of Upper Triassic profiles on the basis of Lofer cycles (Gerecse Mts).) - Földi. Közi. 117: 375-383. HAAS, J., JOCHA-EDELÉNYI, F., GIDAI, L., KAISER, M., KRETZOI, M. & ORAVECZ, J. (1984): Geology of the Sümeg area. - Geol. Hung.. Ser. Geol. 20: 1-363. HOFMANN, K. (1884): Jelentés az 1883. év nyarán a Duna jobb partján Ó-Szőny és Piszke közt foganatosított földtani részletes fölvételekről. (Bericht über die auf der rechten seile der Donau zwischen O-Szőny und Piszke im Sommer 1883 ausgeführten Geologischen Specialaufnahmen.) - Földt. Köz.l. 14 (4-8): 174-190,323-342. KOCH, N. (1909): A tatai Kálváriadomb földtani viszonyai. (Die geologischen Verhältnisse des Kalvarienhügels von Tata.) - Földt. Köz.l. 39 (5): 255-275, 285-307. KONDA, J. (1988): Gerecse, Lábatlan, Tölgyhát quarry. Geological Key Profiles of Hungary. - Hungarian Geological Institution, Budapest, 6 pp. KULCSÁR, K. (1914): A Gerecsehegység középső liászkorú képződményei. (Die mittel liassischen Bildungen des Gerecsegebirges.) - Földt. Köz.l. 44: 54-80, 150-175. REZESSY, A. (1996): A Pisznicei Mészkő ciklussztratigráfiai vizsgálata gerecsei szelvényeken. [Cyclostratigraphic evaluation of Pisznice Limestone on sections of the Gerecse Mts.] - Szakdolgozat, ELTE, Regionális Földtani Tanszék, Budapest, 84 pp. [Unpubl. manuscript.] ROUSSELLE, L. (1977): Spiriférines du Lias moyen et supérieur au Maroc (Rides Prérifaines, Moyen Atlas) et en Espagne (Chaine Celtibérique orientale). - Notes Serv. géol. Maroc 38: 153-175. VÉGH-NEUBRANDT, E. (1960): A Gerecse-hegység felső-triász képződményeinek üledékföldtani vizsgálata. (Petrologische Untersuchung der Obertrias-Bildungen des Gerecsegebirges in Ungarn.) - Geol. Hung., Ser. ' Geol. 12: 1-74. VÍGH, G. (1943): A Gerecse hegység északnyugati részének földtani és őslénytani viszonyai. (Die geologischen und paläontologischen Verhältnisse im nordwestlichen Teil des Gerecse-Gebirges.) - Földt. Köz.l. 73: 301-359,537-550. VÍGH, G. (1961): A Gerecse-hegység nyugati felének földtani vázlata. (Esquisse géologique de la partie occidentale de la Montagne Gerecse.) - Ann. Inst. Geol. Puhl. Hung. 49 (2): 445-462, 569-590. VÖRÖS, A. (1980): Lower and Middle Jurassic brachiopod provinces in the Western Tethys. - Földi. Közi. 110 (3-4): 395-416. VÖRÖS, A. (1983a): The Pliensbachian brachiopods of the Bakony Mts. (Hungary): a stratigraphical study. Fragm. Min. et Pal. 11: 29-39. VÖRÖS, A. (19836): Some new genera of Brachiopoda from the Mediterranean Jurassic. - Annls hist.-nat. Mus. natn. hung. 75: 5-25. VÖRÖS, A. (1997): Magyarország jura brachiopodái. Faunafejlődés és paleobiogeográfia a Tethys nyugati részén. (Jurassic brachiopods of Hungary.) - Hungarian Natural History Museum, Budapest, 1 10 pp. VÖRÖS, A. & GALÁCZ, A. (1998): Jurassic paleogeography of the Transdanubian Central Range. - Riv. Ital. Paleant. 104(1): 69-84.