Kovács I. (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 78. (Budapest 1986)

Pap, I.: Oral pathology and social stratification in the Hungarian Middle Ages

conditions offered by a certain region, on the other hand social stratification was also a determining factor. Marked differences in consumption and protein intake could result from this second factor and teeth and oral pathologies had to reflected it. The worse oral pathological conditions of the Szabolcs population could be traced to a lower degree of protein intake. It is appropriate to remark here that the condition of the Szabolcs population was also less favourable, as shown by body weight calculations, than that of the Tiszafüred population. Within the series examined, the males from Szabolcs had considerably smaller body weights though they had almost the same stature as the males of Tiszafüred. Presumably the reason for it could be their less satisfactory nutrition, especially the consumption of a smaller quantity of full value proteins. Of course further investigations are necessary in this field to set well-founded correlations and trends. References ADLER, P. (1967) : A szuvasodási hajlam meghatározása (Zur begriffichen Bestimmung der Kariesenfalligkeit). — Fogorvosi Szle 60: 44-47. BÖKÖNYI, S. (1974): History of domestic mammals in Central and Eastern Europe. — Academic Press (Budapest) : 597 p. BRINCH, O. & MÖLLER-CHRISTENSEN, V. (1949): Über vergleichende Untersuchungen über das Kariesvorkommen an arhäologishem Schadelmaterial. — Schweiz. Mschr. Zahnheilk 59: 853-880 BRUSZT, P. (1952): 1128 a VII-XIII. századból származó koponya vizsgálata a fogszuvasodás szempontjából (Die Geschichte der Karies in dem Karpathenbecken). —• Fogorvosi Szle 45: 72-77, 105-112. FRAYER, D. (1984): Tooth size, oral pathology and class distinctions: evidence from the Hungarian Middle Ages. — Anthrop. Közi. 28: 175-179. HARTYÁNYI, B., NOVÁKI, GY. & PATAY, Á. (1968): Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig (Samen und Fruchfunde in Ungarn von der Jungsteinzeit bis zum XVIII. Jahrhundert). — Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közi. (1967-1968) p. 5-84. HUSZÁR, GY. & SCHRANZ, D. (1952): A fogszuvasodás elterjedése a Dunántúlon, az újabb kőkortól az újkorig (Die Zahnkaries in Transdanubien von der Neolithenzeit bis zur Neuzeit). — Fogorvosi Szle 45: 171-182, 200-206, 272-279, 288. KETTLER, L. (1985): Gasztronómiánk krónikája. — Mezőgazdasági Kiadó (Budapest): 254 p. LENHOSSÉK, M. (1917) : A fogszú pusztítása egykor és most. — Természettud. Közi. 49: 333-360. MARTIN, R. (1928): Lehrbuch der Anthropologie Bd. 1. (Stuttgart): 440-597. MATOLCSI, J. (1982) : Állattartás őseink korában. [Animal Husbandry of the Ancient Hungarians.] — Gondolat Kiadó (Budapest) : 332 p. PAP, I. (1981-1982): Anthropological investigation of the Arpadian Age population of Szabolcs-Petőfi utca. — Anthrop. hung. 17: 65-107. RUDNEY, J. D., KATZ, R. V. & BRAND, J. W. (1983): Interobserver reliability of methods for paleopathological diagnosis of dental caries. —• Am. J. Phys. Anthrop. 62: 243-248. SOMOGYI, S. (1982): Történeti földrajz — paleogeográfia. — In: HAJDÚ, P. et al. (eds): Bevezetés a magyar őstörténet kutatásainak forrásaiba, IV. Tankönykiadó (Budapest) : 44-97. TÓTH, K. (1966): Újabb adatok a VII-XIII. században Magyarország területén élt népek fogazati állapotának megítéléséhez (Neuere Angaben hinsichtlich des Gebisszustandes der vom VII-XIII. Jahrhundert in Ungarn besiedelt gewesenen Population). — Fogorvosi Szle 59: 102-115. TÓTH, K. (1970) : The epidemiology of dental caries in Hungary. — Academic Press, Budapest : 283 p. TÓTH, K. (1981): A fogszuvasodás és következményes betegségei. — In: TÓTH, K. (ed.): Fogszuvasodás. Medicina Kiadó, Budapest: p. 12-43. Author's address : DR. ILDIKÓ PAP Anthropological Department Hungarian Natural History Museum Budapest, Bajza utca 39. H1062