Kaszab Zoltán (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 73. (Budapest 1981)

Szujkó-Lacza, J.: Revision of three Astragalus taxa (Leguminosae) and their cenological relations

HUMMON. W. D. (1974): SH: A similarity index based on shared species diversity, used to assess tomporai and spatial relations among intertidal marine Gastrotricha. — Oecologia (Berlin), 17: 203-220. JACQUIN, N.J. (1786-1793): Icones Plantarum rariorum Vol. 3. — Windobonae, Prostant Ap. C. Fridericum Wappler; Londoni Ap. B. White et Filium; Lugduni Batavorum Ap. S. d J. Luchtmans Bibliopolas JÁVORKA, S. & CSAPODY, V. (1975): Iconographia Florae Partis Austro-Orientalis Europae Centralis 13-36. Budapest, Akadémiai Kiadó. KLIKA, J. (1933): Studien über xerotherme Vegetation Mitteleuropas II. Xerotherme Gesellschaften in Böhmen. — Beih. Bot. Zentr. 50: 707-773. LINNÉ, C. (1737): Genera Plantarum 2. — Lugund: Batavorum Ap. C. Wishoff. LINNÉ, C. (1771): Mantissa Plantarum. Altera Generum editionis VI § Specierum 2. — Holmiae, Laurentiisalvii. MAERZ, A. & REA PAUL, M. (1950): A dictionary of color. — New York, Toronto, London, McGrawHill Book Co., 2nd ed. MAGYAR, P. (1933): A homoki növényzet, mint a homokfásítás útmutatója. — Erdészeti Lapok, 2: 281-321. MAGYAR, P. (1950): Homokfásítás. — In: Tájékoztató az erdőgazdaságban tenyésztendő fafajok megválasztásához. — Budapest, Népszava Tanács Könyvkiadó, — p. 70-76. MAGYAR, P. (1961): Alföldfásítás II. — Budapest, Akadémiai Kiadó. MORISON, R. C. (1715): Plantarum históriáé universalis oxoniensis seu herbarium distributio nova per tabulas cognationis & affinitatis. Ex Libro Naturae Observatae § Détecta 2. — Oxonii, E.T. Sheldoniano et prostant Londini, Ap. Paulám & Isacum Vaillant. PALLAS, P. S. (1778): Reise durch verschiedene Provinzen der Russischen Reichs in einem ausfürlichen Auszuge. — Frankfurt und Leipzig, J. G. Fleischer — Vol. 3. PALLAS, P. S. (1800): Species Astragalorum. Descriptae et Iconibus coloratis illustratae. — Lipsiae, G. Martini. PIELOU, E. C. (1975): Ecological diversity. — New York, Wiley and Sons Inc. PODANI, J. (1980): SYN-TAX: Számitógépes programcsomag ökológiai, cönológiai és taxonómiai osztályozások végrehajtására. — Abstracto Botanica, 6: 1-155. RAUNKIAER, C. (1907): The life-form of plants and their bearing on geographically. — Kobenhaven. RUIPII, H. B. (1725): Flora Ienensis sive enumeratio plantarum, tarn sponte circa Ienam, et in locis vicinis nascentium, quam in hortis obviarum, methodo conveniente in classes distributa figurisque rariorum aeneis ornata. — Francofurti et Lipsiae, E. C. Baillar. SCHUR, F. (1853): Ueber Josef von Lerchenfeld und dessen botan. Nachlass. — Verh. Mitt, siebenb. Ver. Naturw. Her mannstadt, 4: 88-96. SCHULTES, J. A. (1814): Österreichs Flora. Ein Handbuch auf botanisch en Excursionen, enthaltend eine kurze Beschreibung der in den Erbstaaten des österreichischen Kaiserthumes wildnachsenden Pflanzen. — Wien, C. Schamburg und Co. SCOPOLI, J. A. (1787) : Deliciae Florae et Faunae insubricae et animalium, quas in Insubria austriaca, tarn spontaneas, quam exoticas vidit, decsripsit et aeri incidi curavit. Pars II. — Ticini, typ. monasterii S. Salvatoris. SHANNON, C. E. (1948): The mathematical theory of communication. — Bell. Syst. Techn. /., 27: 379-423, 623-656. SHUTTLEWORTH, R. J. (1838) : Account of a botanical excursion in the Alps of the Canton of Valais, Switzerland, in August 1835; and catalogue of the plants collected with occasional remarks. — Mag. Zool. Bot., 2: 505-537. SNEATH, H. A. & SOKAL, R. R. (1973): Numerical taxonomy. — San Francisco, Freeman. SOKAL, R. R. & MICHENER, C. D. (1958): A statistical method for evaluating systematic relationships. — Univ. Kansas, Sei. Bull, 38: 1409-1438. Soó, R. (1966): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. Synopsis systematico-geobotanica florae vegetationisque Hungáriáé II. — Budapest, Akadémiai Kiadó. Fig. 4. Dendrogram of the seven samples by SOKAL & MICHENER function + WPGMA fusion technique based on binary date — Sign: V 1, 2, 3 = samples from Varsány-hegy at Dunavarsány in Hungary; R. 1, 2 = samples from Radobyl at Litomeritz and O. 1, 2 = samples from Oblik at Louny in Czechoslovakia Fig. 5. Dendrogram of the seven samples by Hummon index + WPGMA fusion technique based on coverage values