Szekessy Vilmos (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 59. (Budapest 1967)

Csepreghy-Meznerics, I.: La faune burdigalienne d'Ipolytarnóc (Hongrie)

Int. Évkönyve 22, 1914, p. 250-293). — 15. KOCH, A.: Tarnócz Nógrád megyében, mint a kövült cápafogaknak új gazdag lelőhelye. Tarnócz im Komitat Nógrád, als neuer reicher Fundort fossiler Haifischzähne. (Földt. Közlöny 33, 1903, p. 139 — 167). — 16. KOCH, A.: Kövült cápafogak ós emlősmaradványok Felső-Esz tergályról (Földt. Közi. 34, 1904, p. 190 — 201). — 17. KOCH, A.: Pótlék a tarnóczi alsó mediterrán homokkő cápafaunájához. Ergänzungen zur Haifischfauna des untermediterranen Sandsteines von Tarnócz (Földt. Közl. 34, 1904, p. 202 — 203). — 18. KRETZOI, M.: Az ipolytarnóci lábnyomos homokkő földtani kora és az akvitáni kérdés (Földt. Közl. 80, 1950, p. 259 — 261). — 19. KUBINYI, F.: A tarnóczi kövült fa és a környező kőnemek (VAHOT J.: Magyarország és Erdély képekben, III. 18, p. 61). — 20. KUBINYI, F.: Nógrád megye ásványés földtani tekintetben (Magyar Orvos ós Term. Vánd. gyűl. Munkálatai III. 1843, p. 85). — 21. MAJZON, L.: Újabb őslénytani adatok Ipolytarnócról (Földt. Közl. 80, 1950, p. 262 — 265). — 22. MAJZON, L. : Foraminifera-vizsgálatok (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966, p. 1 — 939). — 23. NOSZKY, J. sen.: A Cserháttól északra levő terület földtani viszonyai. Jelentós az 1917. évi részletes geológiai felvételekről. (Földt. Int. Évi Jelentós 1917-1919-ről, Budapest, 1923, p. 48-60). - 24. NOSZKY, J. sen.: A Zagyvavölgy és környékének geológiai és fejlődéstörténeti vázlata (Ann. Mus. Nat. Hung. 20, 1923, p. 60—72). — 25. NOSZKY, J. sen.: Geologische und entwicklungsgeschichtliche Verhältnisse des Zagyvatales und seiner Umgebung (Centraiblatt f. Min. etc. 16, 1924, p. 500 — 512). — 26. NOSZKY, J. sen.: A Magyar Középhegység ÉK-i részének oligocén-miocén rétegei: I. Az Oligocén- A Miocéntől való elhatárolás kérdése. Die Oligocen-Miocen Bildungen in dem NO Teile des ungarischen Mittelgebirges: I. Oligocen — die Frage der Abgrenzung vom Miocen (Ann. Mus. Nat. Hung. 24, 1926, p. 288-330). — 27. NOSZKY, J. sen.: Osföldtörténeti emlékek Ipolytarnócon (Természet, 3 — 4. szám, 1929, p. 1 — 8). — 28. NOSZKY, J. sen. : Führer durch das oligo-miozäne Gebiet des Salgótarjánéi* (Nógráder) Beckens (Budapest, 1928, p. 1 — 12). — 29. NOSZKY, J. sen.: A Cserhát hegység földtani viszonyai (Magyar Tájak Földtani leírása III. Budapest, 1940, p. 62). — 30. RÁSKY, K. : Fosszilis növények a salgótarjáni kőszénfeküből (Földt. Közl. 88, 1958, p. 131 —135). — 31. RÁSKY, K. : The fossil flora of Ipolytarnóc (Journal of Paleontology, 33, No. 3, 1959, p. 453 — 461). — 32. SCHRÉTER, Z.: Salgótarján környékének hydrologiai viszonyai. Die hydrologischen Verhältnisse der Umgebung von Salgótarján (Földt. Közl. 49, Hydrologiai Közlemények II. 1., Budapest, 1919, p. 81 — 102, 141 — 155). — 33. SCHRÉTER, Z.: A borsod—hevesi szén- és lignitterületek bányaföldtani leírása. (Földtani Intézet Kiadványa, 1929, p. 1 — 390). — 34. SCHRÉTER, Z.: A magyar alsómiocén elhatárolása és taglalása. Abgrenzung und Gliederung des Ungarländischen Untermiozän (Beszámoló a Földt. Int. Vitaüléseinek Munkálatairól, 1939, Évi Jelentós Függeléke, Budapest, 1941, p. 14 — 23). — 35. SCHRÉTER, Z.: Nagybátony környéke. Umgebung von Nagybátony (Magyar Tájak Földtani Leírása II., Budapest, 1940, p. 1 — 154). — 36. SZABÓ, J. : A Pogányvárhegy Gömörben, mint bazaltkráter Tarnóczi kövült fa (Magy. Tud. Akadémia Math, és Term. Tud. Közlem. III. 1863-1864, p. 374). — 37. SZÁLAI, T.: Az ipolytarnóczi aquitanien (Földt. Közl. 54, 1925, p. 104). — 38. SZENTES, F.: Salgótarján és Pétervásár közötti terület. Das Gebiet zwischen Salgótarján und Pétervásár (Magyar Tájak Földtani Leírása V. Budapest, 1943, p. 14). — 39. TASNÁDI-KUBACSKA, A.: Őséletkutatás Ipolytarnócon (Term.-tud. Közlöny II. (LXXXIX) évf. 4. sz., Budapest, 1958, p. 162 — 166). — 40. THENIUS, E.: Bemerkungen über die eigentlichen Abchytheriumund Amphycyconiden-Fährte aus dem Budigal von Ipolytarnóc (Ungarn). (Sitzungsber. d. Österr. Akad. d. Wiss. math, naturw. Kl. I. Bd. 157, Heft 6 — 10, Wien, 1948, p. 123). — 4L TUZSON, J.: A tarnóczi kövült fa (Term. tud. Közl., Pótfűz. 32, 1900, p. 280). — 42. VADÁSZ, E.: Magyarország földtana (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1953, p. 393 p. 119). — 43. VADÁSZ, E.: Magyarország földtana, Második átdolgozott és bővített kiadás (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1960, p. 1 — 640).