Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 52. (Budapest 1960)

Juhász, Á.: Petrographische Untersuchung paläozoischer Magmatite aus dem Balatonhochland

Ich möchte, hiermit die Gelegenheit ergreifen, den Professoren E. Szádeczky-Kard o s s, und B. M a u r i t z, sowie Dozentin V. Széky — F u x für ihre wertvollen Ratschläge meinen aufrichtigen Dank auszusprechen. Literatur : 1. B ö c k h, J. : A Bakony déli részének földtani viszonyai (Földt. Int. Évk., 2, 1872, p. 31 —166). — 2. B u r r i, C. & N i g g 1 i, P. : Die jungen Eruptivgesteine des Mediterranen Orogens (Zürich, 1945, pp. 654). — 3. C s a 1 a g o v i t s, L : A mecseki alkáli magmatitok transzvaporizációs vizsgálata (MTA budapesti Geokémiai Konferenciájának munkálatai, 1959, Fasc. 2, III. p. 1—2). — 4. Csalagovits, L: A trachidoleritek rendszerezése, a mediterrán és atlanti provinciák genetikájának transzvaporizációs kapcsolatai (MTA budapesti Geokémiai Konferenciájának munkálatai, 1959, Fasc. 2, XVI. p. 1—5). — 5. Golds c h mi d t, V. M. : Geologisch-petrographische Studien im Hochgebirge des südlichen Norwegens. IV. Übersicht der Eruptivgesteine im kaledonischen Gebirge zwischen Stavanger und Trondhjem (Vid. Selks. Skr. I. M. N. K., 2, 1916, p. 1—112). — 6. J a n t s k y, B. : Géologie de la montagne de Velence (Geologica Hungarica, Ser. Geol., 10, 1957, p. 119—170). — 7. Lóczy, L. sen. : Die geologischen Formationen der Balatongcgend und ihre regionale Tektonik (Resultate der wissenschaftlichen Erforschung des Balatonsees, Wien, 1, I. Teil. I. Abs. 1916, p. 1—716). — 8. N i g g 1 i, P. : Gesteins- und Mineralpro vinzen (Berlin, 1923, pp. 602). — 9. Rosenbusch, H. : Elemente der Gesteinslehre (Stuttgart, 1923, pp. 779). — 10. Schafarzik, F. : Petrographische Beschreibung der älteren Eruptivgesteine, sowie einiger Sedimente aus dem Bakonyer Waldgebirge (Resultate der wissenschaftlichen Erforschung des Balatonsees, 1, I. Teil. Geologischer, petrographischer, mineralogischer und mineralchemischer Anhang, Wien, 1911, p. 1—15). — 11. Szádeczky-Kardoss, E. : A vulkáni hegységek kutatásának néhány alapkérdéséről (Földt. Közi., 88, 1958, p. 171—200). — 12. Szádeczky-Kardoss, E. : A földkéreg, a magma és a könnyen illók (MTA budapesti Geokémiai Konferenciájának munkálatai, 1959, Fasc. 1, p. 1—8). — 13. Szádeczky-Kardoss, E. : A magmás kőzetek genetikai rendszere (MTA budapesti Geokémiai Konferenciájának munkálatai, 1959, Fasc. 1, p. 16—26).— 14. Szádeczky-Kardoss, E. & Pan tó, G. & Széky né, Fux, V. : Vitaindító javaslat egységes magmatit-kőzettani nevezéktan kifejlesztésére (MTA budapesti Geokémiai Konferenciájának munkálatai, 1959, Fasc. 1, 61—67). — 15. Szádeczky-Kardoss, E. & P e s t h y, L. : Eljárás a magmatitok szövetének exakt kiértékelésére (MTA budapesti Geokémiai Konferenciájának munkálatai, 1959, Fasc. 2, XVII. p. 1—8). — 16. Teleki, G. : Beiträge zur Statigraphie und Tektonik der Umgebung von Felsőörs im Balatongebirge (Földt. Int. Évi Jel. 1936—38, p. 303—310). — 17. C o K o a o B a, H. T. & K o p o JI e B, B. B.: OKOJioHiHJiBitbie H3MeneHHH KBapneBbix nopdajpoB, cBHsaniibie c pejjKoivieTajHjHbiM opy;;eHtieM (TeoxHMHil, Ne. 8, 1959, II. 696 — 700). — 18. Vadász, E. : Magyarország földtana (Budapest, 1954, pp. 401). — 19. V a d á s z, E. : Földtörténet és földfejlődés (Budapest, 1957, pp. 847). Tafelerklärung Tafel I. Fig. 1. Frischer Biotit in geregelter, mikroholokristalliner Grundmasse. 74x. Fig. 2. Kontaktmetamorphisierter Phyllit, 1,5 m vom Kontakt entfernt. Das Bindemittel enthält reichlichen Hämatit. 74x. Fig. 3. Hybridgestein, Phyllit-Quarzporphyr, mit kataklastischem Gefüge. 0,2 m von kataklastischem Lagergang entfenrt. 74x. + Niçois. Fig. 4. Natronquarzporphyrit von stark gepresstem Gefüge und von mikroholokristalliner Grundmasse. 74x. -f- Niçois.