Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1957)

Herrmann, M.: A komlói andezitterület újabb vizsgálata

folyamatban az eredeti barna amfibolok elhalványodását is. Elegyrészeit tekintve azonos a többi amfibolandezitekkel, melyeknek, jelenleg is helytálló petrográfiai leírását Ma u ritz Béla a mecseki andezitekről szóló munkájában (7.) ismertette. A barna bazaltos amfibolandezit a komlói andezitvulkánosság területén uralkodó jellegű. Előfordulásai : a Halastótól É-ra levő kis andezitterület, a nagy kőfejtő és környéke, a hirdi kisvasútmenti feltárások, a III. akna gépháza mögötti nagy feltárás, az andezitterület déli részén levő, a Béta-akna felé vezető út menti feltárások, azaz az eddig ismert feltárások legnagyobb része. A Halastótól É-ra levő andezitterületen a tetőn üde, tömött, szürke andezit jellemző : úgylátszik, hogy ezeket az andeziteket a komlói andezitvulkánosság kialakulásának csak az első folyamata érte ; holokristályosan porfiros szövetű, (a földpátlécek trachitos elrendeződésével), porfirosan barna amfibolokkal, savanyúbb plagioklászokkal és magnetitszemcsékkel. A nagy andezitkőfejtőhöz közelebb eső területen és a nagy kőfejtőben található szürke és sötétszürke kőzetféleségek között az amfibol már erősen opacitosodott. Ezt az erős opacitosodást nevezzük a komlói andezit kialakulása 2.-Ík folyamatának. Szádeczk y—K ardoss Elemér akadémikus a komlói andezitek kőzetcsiszolatainak megtekintésekor az itteni különböző kőzetváltozatok kialakulására a következő gondolatokat vetette fel : Négy időben egymásra következő folyamat különíthető el az andezitek kristályosodásában. 1. A magma zavartalan megmerevedésével keletkezett a friss andezit, részben piroxénes amfibolandezit. 2. Színes elegyrészek (amfibolok) opacitosodása főleg a savanyú kőzetben. Ez későbbi hatásokra érzékenyebbé teszi a kőzetet. 3. Oxidáció, bőséges hematit-, vasoxidképződéssel. Minthogy ezt a folyamatot időben követi még az ascendens redukciós opálosodás, feltehetőnek látszik, hogy ez nem felszínen ment végbe. 4. Redukciós átalakulás, kovásodással. Ez az oxidációs átalakuláshoz hasonló térbeli elterjedése miatt okozati összefüggésben állhat a 3. folyamattal. A 3. folyamattal jellemezhető vörös vagy rózsaszín kőzetek, melyek a nagy kőfejtőben, a hirdi kisvasút menti, a Béta-akna felé vezető út menti feltárásokban s a III. akna gépháza mögötti feltárásokban is kibukkannak, vasoxidot, hematitot bőségesen tartalmaznak, ezek okozzák a kőzet vörös színét. A kémiai elemzések szerint is a vörös kőzet oxidációs foka jóval nagyobb, mint a többi andezité. (Ld. a kémiai elemzések táblázatán a 4-ik elemzés adatait: oxidációs fok: 34,4!) A 4-ik folyamat kőzetei makroszkóposán egészen kifakultak, halványzöldesek, egészen fehérek vagy rózsaszínűek. Ilyen kőzettípusok figyelhetők meg főleg a nagy kőfejtőben, leginkább a IV. szinten, de az alábbi szinteken is, a Kossuthakna és III. akna közt húzódó terület feltárásaiban. A III. gépház mögött és a komlói andezitterület déli részén — érdekes — ez a kőzettípus nem található meg az eddigi feltárásokban ; ezek az úgynevezett 4-ik folyamatban keletkezett kőzetrészek posztvukánikus hatásra keletkeztek, a kisebb-nagyobb erek, repedések mentén kovás anyag rakódott le az andezit közé. Ez a jelenség már makroszkóposán is megfigyelhető, az andezitet keresztül-kasul zöldopálos kitöltések járják át. Mikroszkóp alatt is megfigyelhető ez a jelenség : az andezitszövetet ugyanígy zöldopálos képződmények töltik ki a hajszálerek mentén. Ez az opálosodás, ez a redukció okozza a kőzetek elhalványodását, halványzöld vagy fehéres színét és a már oxidált,