Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1957)

Herrmann, M.: A Mecsekhegység és pereme pannoniai homokjainak mikromineralogiai vizsgálatai

ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI Tomus VIII. Series nova 1957 A Mecsekhegység és pereme pannóniai homokjainak mikromineralogiai vizsgálatai frta : f HERRMANN MARGIT, Budapest A Mecsekhegység földtanát Vadász E.: Magyarország Földtana c. munkája világosan ismerteti. A pannoninai rétegekre vonatkozó megállapításaiból készített következő összefoglalásból indulunk ki : A pannóniai rétegek a szigetszerűen kiemelkedő Mecsekhegységet minden oldalról köpenyszerűen veszik körül. A pannóniai rétegek közül úgy az alsó, mint a felső tagozat képviselve van itt. Felszíni elterjedés szerint a felsőpannoniai rétegek túlsúlyban vannak. A hegység északi peremén (Nagymányok, Szászvár környékén) ezek a felsőpannoniai rétegek közvetlen az alaphegységre települnek, az alsopannoniai rétegeknek az intra pannóniai mozgások nyomán történt lepusztulása következtében. Ugyancsak felső pannoniaiak a déli peremen (Árpád, Üszögpuszta, Püspökbogád) található felszíni homokrétegek. S ü m e g h y faunafelsorolása szerint úgy az északiak (Nagymányok—Szászvár környéke), mint az említett déli peremiek (Árpád—Üszögpuszta—Bogád) a Congeria rhomboideás szintbe sorolhatók. A nyugati oldalon — Bükkösd környékén — Sümeg h y a homokelőfordulásokat felsőpannoniaiaknak mondja ; itt a pannóniai rétegek zavartalanok. Felszíni alsopannoniai homokos-kavicsos, durvatörmelékes rétegek Pécs környékén vannak (Melanopsis, Limnocardium, Congeria Partschi-t tartalmaznak). Pécs környékén az alsopannoniai rétegekre — az intrapannoniai mozgások következtében —• diszkordánsan települnek felsőpannoniai rétegek.. Ez a diszkordancia figyelhető meg a pécsváradi országút mentén is. A felsőpannoniai felsőbb folyóvízi rétegek a mecseki fedőhegység közelében hiányoznak. A déli oldalon a hegységperemi diszlokációs övben a töréses pikkelyeződések, a reátolódásos mozgások megnehezítik a pannóniai tagozatok megkülönböztetésének felismerését .A Mecsekhegység körüli pannóniai homokrétegek nehézásványvizsgálataihoz az anyagot részben f. évi saját gyűjtésem, részben — Balogh Kálmán, Imreh László, Kilényi Tamás gyűjtése (Nagymányok— Szászvár környéke) részben Moldvai L. gyűjtése (Bükkösd környékén) szolgáltatta. A mellékelt táblázatokban feltűntetett lelőhelyekről való anyag nehézásványainak meghatározása után, célom az egyes homokrétegek nehézásványegyüttesének megállapítása volt. Vizsgálataim szerint a százalékos összetétel 200—300 ásványszemből ugyanaz, mint körülbelül 500—600 szemcsemennyiségnél, — ezért a százalékos összetételt általánban 200—600 szemcsemennyiségekkel végeztem. — A nehézásványokat valamennyi mintánál a 0,10—0,12 mm-es részlegekből vettem. Mint előző, eddigi vizsgálataimból, úgy most is a következő általános következtetések adódtak : 1. kisebb, egyenlőtlenebb, folyóvízi üledékek ásványegyüttesei rétegazonosításra nem használhatók. Csak egyenletesebb, lassú, tengeri vagy tengerpartmenti üledékek alkalmasak erre ; 2. csak szűkebb földtani területen belül lehetséges a rétegazonosítás ; 3. az alsó- és felső-pannoniai homokrétegek ásványegyüttesének megítélésénél figyelembe kell venni, hogy az alsó