Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1957)

Sz. Lacza, J.: A Helleborus purpurascens W. et K. elterjedési adatai, ökológiai és cönológiai viszonyai

mscr. 1954, Bs. HBs); Miskolctól Borsáig a virány D-i határáig nő (Hazsl. Magyar-hon vir. 1872. 156); Kácsfürdő „Nagyfarkaskő" (Bs. HBs, Felföldy HD); Diósgyőr „Kékmező" (Hazsl. HU, Budai, HM); „Felsőforrás" (Hulják, Raum, HM); Hámor (Hulják, HBs, Budai, HM, Bs. HBs); Sály „Lator puszta" (Budai, HM); Bálvánv supra Omassa (Jáv. HM); Bélapátfalva (Simon, Pólya, Jakues, HD). Nagyszál (Kerner, Vv. 1875, 20, Tőkés L. V. f); Börzsöny : Nagymaros (Bs. mscr. 1921, Pénzes, ex verb. Kárp. Z. mscr. 1947, Kümmerle et Szurák, HU, Pénzes, HH, Kümmerle, Richter, HM, Bs. HBs!); Márianosztra (Bs. rnscr. 1927. Bs. HBs); ..Szob „Bészobi puszta" <Bs. mscr. 1954,!); Zebegény, (Kárp. Z. mscr. 1947, Wagner, HBs); „Ördöghegy, Hegyestető" (Jáv. HM, Soó, HD,!); Pilis : „Pilis hegy" (Bs. mscr. 1921, Kárp. Z. mscr. 1943, Mágocsi— Dietz, HU, Feicht, Kovács É. HU, Karkovány, HM); Visegrád (Feicht. HU, Bs. HBs); Kétbükkfanyereg (Bs. mscr. 1919, Bs. HBs); Dobogókő (Bs. mscr. Kárp. Z. HH, Horánszky, Feicht, Tuzson, HU, Bs. HBs, Filarszky, Moesz et Jáv. HM); Csévi szirtek (Bs. mscr. 1927, Bs, HBs, Jáv. HM); Pilisszentlélek (Bs. mscr. 1928, Feicht. Eszt. m Fl. 1899, 297, Bs. HBs); Szentendre (Bs. mscr. 1919, Kárp. Z. HH, Simonkai HM, Bernatski HM, Perlaki, Májó, HU); Pilisszántó (Bs. mscr. 1946, Bs. HBs, Kárp. Z. HH); Dömös (Bs. mscr. 1946, Feicht, Eszt. m. Fl. 1899, 297, Bs, HBs); Pilisszentlászló (Borb. Bp. Fl. 131); Cserepes, Fehérkő, Kesztölc, Pilismarót, Hamvaskőhegy, Jászhegy (Feicht. Eszt. m. Fl. 1899, 297); Esztergom (Kárp. Z. mscr. 1943, Pénzes, ex verb, Szurák, HM); Pilisszentkereszt (Bs. HBs); Háromforrás (Horánszky, HU); Bogdány (Háberle, HU); Dömörkapu (Degen, HU); Vállóskút (HU). Dolgozatomhoz a rövidítésekben megemlítetteken kívül még a következő irodalmat használtam fel : 1. Magyar, P.: Erdőtípus vizsgálatok a Börzsöny és a Bükk-hegységben (Erd. Kíséri. 25, 1953, p. 396). — 2. S o ó, R.: Vegetáció tanulmányok a Déli Hargitán (A debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai, 6, 1930, p. 5—26). — 3. S o ó, R.: A Székelyföld növénytakarója (Debreceni Szemle novemberi szám, 1940, p. 265—276). — 4. S o ó, R.: Les associacions végétales de la moyenne Transylvanie (Ann. Hist-nat. Mus. Nat. Hung. s. n. 1, 1951, p. 1—71). — 5. S o ó, R.: Növényföldrajz (Budapest, 1945). — 6. S z u j k ó, J.: Beiträge zur Kenntnis der auf Andesit ausgebildeten Waldtypen des Börzsönygebirges (Ann. Hist.-nat. Mus. Nat. Hung. s. n. 7, 1955, p. 335—342). — 7. Tat ár, M.: A pannóniai flóra endemikus fajai (A Debreceni Református Kollégium Tanárképző-Intézetének Kiadása, 20. szám, 1938, p. 1—65). — 8. Z ó 1 y o m i, B a r á t h, Fekete, Horánszky, Jakucs, Pócs: Bükkhegységi növényföldrajzi térképezés jegyzőkönyve (Kézirat). — 9. Z ó 1 y o m i, B.: Die Entwicklungsgeschichte der Vegetation Ungarns seit dem letzteren Interglazial (Acta Biol. Hung. 4, 1953, p. 367—409). Verbreitung, ökologishe und zönologische Verhältnisse von Helleborus purpurascens W. et K. Von Frau J. Sz. LACZA, Budapest Die Verfasserin gibt die Verbreitungsangaben von Helleborus purpurascens bekannt, aus denen sich unzweifelhaft feststellen lässt, dass es sich bei dieser um eine Art subendemischen, dazischen, coll-montanen Charkaters handelt. Im Transsylvanicum-Praerossicum-Moesicum ist sie allgemein verbreitet und im Pannonicum weist sie zwei inselartige Vorkommen im Praetranssylvanico-Matricum (Bükk ; Naszál—Börzsöny—Pilis) auf. Ihre ökologischen und zönologischen Verhältnisse zeigen darauf hin, dass sie innerhalb der Gattung, eine, gegenüber den übrigen Arten, einen einigermassen abweichenden Charakter aufweisende, sich dem subkontinentalen Klima angepasste Art ist. Auf dieser Grundlage dürfte auch die Ausbildung des Artenareals mit dem Ende der pollenanalytischen, atlantischen Eichenzeit angegeben werden. Ihre beiden, im Pannonicum scharf abgegrenzten inselartigen Verbreitungen lassen darauf schliessen, dass sie auf diesem Gebiete schon den Charakter eines Reliktes hat. Immerhin ist es bestreitbar ob diese Vorkommen Vorposten oder ergebnisse einer Regression sind.