Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 8. (Budapest 1957)

Tokody, l., Mándy, t. ; Nemesné Varga, S.: Mauritzit, új ásvány Erdőbényéről

ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI Totnus VIII. Series nova 1957 Mauritzit, új ásvány Erdőbényéről írta : TOKODY LÁSZLÓ, MÁNDY TAMÁS és NEMESNÉ VARGA SAROLTA Budapest Az Eperjes-Tokaji hegység eruptív kőzetei riiditok, andezitek és tufáik. Az andezitek hidrotermális ásványaival az elsőnek említett szerző évek óta foglalkozik. A hegység Erdőbénye környékén eszközölt kutatásainak eredménye az új ásvány felfedezése, amelyet M a u r i t z Bél a prof. tiszteletére óhajtunk elnevezni. Erdőbénye mellett emelkedő Mulatóhegy (-(J>225 m.) piroxénandezitjét kőfejtő tárja fel. A kőzetben található hidrotermális ásványok : kvarc, kvarcin, kalcedon, tridimit, opálváltozatok, barit, halotrichit, kalcit, sziderit, szferosziderit és ilmenit.

1 A mauritzit a kőzeten és a felsorolt ásványokon bőven volt gyűjthető. A mauritzit kifejlődése vesés vagy hengeres, csöves. Mindkét alakja kvarcinra települ. A hengerek-csövek egyenesek vagy görbültek. A kvarcin-hengerek hossza átlagosan 0,5 mm. vastagságuk 0,2 mm ; hosszabb és vastagabb hengerek nagyon ritkák. A csövek belsejében hajszálvékony üreg húzódik. A finom kvarcinrostok merőlegesek a henger palástjára. A hengerek hossziránya optikailag pozitív ; a kavarcin-rostok hossziránya negatív, ami a hengerek hosszirányára merőleges metszeteken kétségtelenül megállapítható. A hengereket a mauritzit vékony rétegben borítja. Felszínén változó méretű, általában ötszögalakú parkettozottság észlelhető, ugyanez figyelhető meg a vesés kifejlődésű felületen is. Mindkét eset tehát beszáradó gél sajátságaira mutat. A mauritzit első megtekintésre limonittal téveszthető össze. Színe kékesfekete. Fénytelen vagy tompa bársonyfényű. Karc- és porszíne sárgásbarna enyhe zöld árnyalattal. Hideg sósavban (1 : 1) könnyen oldódik és kvarcin-henger marad vissza. A mauritzit fajsúlya és keménysége nem határozható meg, mert a kvarcinról parányi, csak optikai vizsgálatra alkalmas pikkelyekben választható le. Mikroszkóp alatt szalmasárga lemezei áttetszők. Izotróp, tengelykép nem mutatkozik. A kristályszerkezet a mauritzit anizotrópiáját követeli meg. Törésmutatója n = 1,6035. 1 A felsorolt ásványok részletes feldolgozása és a róluk szóló kézirat, rajz, mikrofotografiák az Ásványtár 1956 október havi égésekor elpusztultak. 2 Természettudományi Múzeum Évkönyve