Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 7. (Budapest 1956)

Márkus, D. ; Ujhelyi, J.: Társítási kísérletek vadonélő fűfajokkal

Eszerint a XXVIII-as társított parcella gyökértömegét a XXX-as és XXIX-es parcellához viszonyítva kitűnik, hogy a társítás e két növény hozamára kedvezőtlen volt. Már a gyökérsúlyvizsgálatok is azt mutatják, hogy a Festuca pseudov in ónak nagyobb tömegű a gyökérzete, mint a Festuca sulcatae. Hasonló az arány a gyökérfelület tekintetében is. A sztyepjelleg tehát erősebb a Festuca pseudovinánál. A (XXII-es parcellán) F. sulc. 4,6 g gyökere 3484 cm

2 felületű, ezzel szemben a (XVIII-as parcellán) a F. pseud. 6,09 g gyökere 9854 cm

2 felületű. A Koeleria glauca 5,21 g-nyi gyökérzetének összfelülete 7598 cm

2 (XXIX. parc), viszonylag legnagyobb a futóhomoki Festuca vaginata gyökérfelülete : 10,68 g gyökérnek, 22 912 cm

2 (XXX. parc.) az összfelülete, tehát ez a növény érintkezik legnagyobb felületen a talajjal. Hasonló volt az arány a Festuca pseudovina és F. sulcata társítás esetében is, 8,12 g gyökérnek 17 016 cm

2 felülete volt. Kísérleti eredmények 1. A vadonélő fűfajok (Koeleria gracilis, Poa pratensis ssp. angustifolia, Phleum phleoides) érzékenyek a kultúrhatásokkal szemben, esetleg csak tenyészigényeiknek messzemenő tisztázása útján lehetne ezeket a kultúrtermesztésbe bevonni. 2. A Festuca pseudovina és Festuca sulcata szénahozam és takarmányérték szempontjából mint komponens növények kevésbé jöhetnek szóba füvesvetésforgó füvesszakaszához, viszont figyelemreméltó a társításban egymásra gyakorolt befolyásuk, a gyökérmennyiség számottevő növelése, így a homokkötés, valamint a humusztartalom fokozásának a tekintetében. 3. A Lotus comiculatus kísérleteinkben sem a szénahozamot, sem a gyökérprodukciót tekintve, nem mutatkozott különösebben jó társnövénynek. Mégis, figyelembevéve a rendkívüli időjárási viszonyokat a vetés, illetve kelés idején, valamint későbbi kiegyenlített és egyre erőteljesebb fejlődését, számszerű adataink ellenére megfelelő, sőt jó komponensnek tartjuk fűtársításoknál. Meglepő, hogy az irodalmi adatokkal szemben nagyon sekélyen gyökerezett (30 cm). 4. A Medicago lupulina kísérleteink tanúsága szerint nem mutatkozott annyira igénytelennek az időjárással szemben, mint ahogyan a szakirodalomban tartják. 5. A Festuca vaginata homokkötési értékét megállapíthattuk gyökérprodukciójából, amelyet azonban a Koeleria glauca mint társnövény jelenléte kedvezőtlenül befolyásolt. Általában legtöbb kísérleti parcellánkon, de feltűnően a Festuca vaginata-ná\ jelentkezett a szegélyhatás, vagyis még a 12 cm-es vetési sortávolság sem biztosított számára elegendő tenyészterületet. Ez egyező jelenség azzal, hogy a Festuca vaginata növénytársulásában a Festucetum vaginatae-ban is csak elszórtan tenyészik, sohasem zárul gyeppé (7, 9, 10). 6. A Koeleria glauca mint homokkötő lényegesen gyengébb eredményeket adott a Festuca vaginata-ná\, főképpen azzal való társításában, de gyökérprodukciója tekintetében is. Végül őszinte köszönetünket fejezzük ki M á t h é Imre professzornak és munkatársainak, elsősorban Vinczeffy Imrének, valamint Précsényi Istvánnak a kísérletek beállításához nyújtott hasznos tanácsokért, a Vácrátóti Akadémiai Botanikai Intézet vezetőségének a kísérleti terület átengedéséért, Dr. Kárpáti Istvánnak és Dr. Kárpáti Istvánnénak a közölt asszociációs lista átengedéséért, a talajminták analízisének elvégzéséért,, és a gyökérkonkurencia vizsgálatokhoz nyújtott tanácsokért, valamint betanított szakmunkásuk átengedéséért, továbbá B é 11 e y Pálnénak, aki többezer kísérleti mérést végzett számunkra.