Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 6. (Budapest 1955)

Bohus, G. ; Szabó, K.: Fenolszármazékok fungicid hatása

Fenolszármazékok fungicid hatása* írta : Bohus Gábor és Szabó Károly, Budapest A vizsgálatoknak két célja volt : 1. A gatlóhatás biológiai vizsgálatának problémája. 2. A lenolszármazékok ió'bb típusainak lungicid hatása. 1. A gátlóhatás biológiai vizsgálata Már régen elfogadott elv, hogy a gátlóhatás vizsgálatára csak faanyagon élő gombafajokat használnak fel, és nem egyéb gombafajokat. A kutatások és gyakorlati vizsgálatok elsősorban a Polyporaceae családba tartozó fajokat használják fel, kisebb mértékben áz Agaricaceae ,Corticiaceae, Thelephoraceae és egyéb családokba tartozó fajokat. Nem történt egyöntetű döntés, melyik gombafaj a legalkalmasabb a gátlóhatás vizsgálatára, melyik mutat jó növekedést és egyben melyik ellenálló a fungicid hatású kémiai anyagokkal szemben. A kémcsöves módszernél az amerikai szakemberek a Fomes annosus-t javasolták, mások a Coniophora cerebella-t, az 1930-ban tartott berlini konferencia a »fakockas« (»probahasab«) módszernél több fajjal egyszerre történő vizsgálatot ajánlott oly módon, hogy közöttük legyen a Coniophora cerebella. A konferencia által javasolt további gombafajok : Lentinas lepideus, Lenzites abietina, Lenzites sepiaria, Merulius lacrymans, Trametes versicolor. Jelen vizsgálatok során több általában használatos gombafajon kívül új fajok kipróbálására is sor került. A gátlóhatás vizsgálatokra bevont új, illetve kevéssé használatos fajok: Clitocybe phosphorea, Collybia velutipes, Hypholoma fasciculare, Lenzites betulina, Pleurotus rudis, Pholiota squarrosa. A kutatásokban és gyakorlati vizsgálatokban a rendelkezésre álló irodalom szerint próbaszervezetként a következő fajokat alkalmazták : Ceratostomella ulmi, Clitocybe mellea, Collybia velutipes, Coniophora cerebella, Fomes annosus, F. fomentarius, F. marginatus, F. roseas, Ganoderma lucidum, Lentinus lepideus, Lenzites abietina, L. sepiaria, L. stricta L. thermophila, L.trabea, Merulius lacrymans, M. Silvester, Nectria gallinea, Paxillus panuoides, Placodes betulinus, Pleurotus ostreatus, Pl. stipticus, Polyporus adustus, P.borealis,P. brumalis P. Schweinitzii, P. sulphureus, Poria incrassata, P. vaporaria, Schizophyllum commune,Stereum, fasciatum, St. frustulosum, St. purpureum, Trametes abietina, Tr. carnea, Tr. hirsuta, Tr.pini, Tr. suaveolens, Tr. versicolor, Tr. zonata. A jelen kísérletekből megállapítható volt, hogy az agar-, ill. kémcsöves módszer alkalmazása esetén a felhasznált valamennyi gombafaj közül az újonnan kipróbált Hypholoma fasciculare látszik a legalkalmasabbnak a következő tulajdonságok alapján : 1. Sűrű, fehér micéliumot képez, ezáltal jól látható, hogy a mérgezett táptalajra milyen mértékben halad rá ; megállapítható, hogy a táptalajra ráhalad, vagy csak fölötte nő tovább. * A laboratóriumi technikai munkákat Ballá Károlyné végezte. Átnézte Gyarmati Béla.