Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Kol, E.: Algológiai és hidrobiológiai vizsgálatok a Szarvas környéki rizstelepeken. I. rész

A Szarvas környéki rizsteiepek mikrobioconózisában az állatvilág, a kovamoszatok és a mikro vízgombák társulása sem tölt be jelentéktelen szerepet, amelyek kutatására felhívom külön is a szakemberek figyelmét. Összefoglalás Szarvas környékén az 1950. és 1951. években a várostól K-re fekvő Békésszcntandrás, Bikazúg, Bagi-telep, Kereszthát és D-re fekyő Puszta-Káka és Puszta-Királyság (lásd 1. ábra) területén létesített rizstelepeken végzett vizsgálatok eredményeit táblázatban foglaltam össze (lásd a táblázatot). Két vízi biotop-típust találunk a rizstelepeken, egyik a rizstáblák vize, mely állóvíz jellegű ; másik a csatornák vize, mely folyóvíz jellegű. A víz minősége elsősorban az árasztásra használt víz minőségétől és a telep talajviszonyaitól függ. A víz pH értékét a helyi geológiai viszonyok és az árasztásra használt víz szabják meg, de maga a biocönőzis is módosítja. A Szarvas környéki rizsföldek a Hármas-Körös egyik holt ágából kapják a vizet. 1950. július 20-án a Holt-Körösben 9 pH értéket mértem a főcsatornában és a nagyobb csatornákban 8—8,5, a csatornáktól távol eső rizstáblákban pedig 7,5 pH értéket találtam. Egyes algafajok és némely makrovegetáció meghatározott pH érték mellett jelennek meg. A rizstelepeken két különböző mikroszervezet-társulás él, a víz- és a talaj mikroszervezet-társulása. Ezen két mikroszervezet-társulás és a rizs kölcsönös hatással vannak egymásra. A vizek mikroszervezet-társulásának jelentékeny része a plankton, jelentős szerepe van a makrovegetációhoz csatlakozó epifiton mikroszervezet-társulásnak és jelentéktelen a bentosz. A rizsföldek biocönózisának élete rövid lejáratú, mindössze néhány hónapig tart, a rizs vízzel való elárasztásától az aratásig, illetőleg a víz leeresztéséig. A Szarvas környéki rizstelepeken összesen eddig 228 algafajt és 2 vasbaktériumfajt találtam. Az 1950. és 1951. években a rizsföldek algatársulása nem volt azonos összetételű (lásd 4., 5. ábra). A táblázatból látható, hogy több olyan algafaj él e rizstelepeken, amelyek Alföldünkön ritkák, és viszont sok az olyan fajok száma is, amelyek gyakoriak állóvizeinkben. 4 A pH értéke változásának a hatását Gloeotrichia natans és Cladophora fracta vegetációra a 2. és 3. számú grafikon tünteti föl. А б—13. ábrák az egyes rizstelepek vegetációja időszakos változását tüntetik fel. A Cyanophyta fajok száma a legtöbb júliusban, augusztusban csökken és októberben ismét kissé emelkedik. Állandóan a Chlorophyta fajok száma dominál. A különböző rizstelepek algatársulásának megvan a maga jellegzetes egyéni összetétele. A különböző makrovegetáció-típusoknak jellegzetes algatársulása van. Ezen rizstelepek mikrovegetációja összetételében található különbséget a 14—19. ábrákon tüntetem fel. A főcsatornákban és a nagyobb csatornákban az Aphanizomenon flosaquae és Ceratium hirundinella dominál. A rizstelepek mikroszervezet-társulásának tagjai részben a terület eredeti növényzetéből, részben az árasztásra használt vízből származnak ; azután a