Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Kol, E.: Algológiai és hidrobiológiai vizsgálatok a Szarvas környéki rizstelepeken. I. rész

Ezen algafajok közül a legtöbb az Alföldön vagy ritka, vagy eddig még egyáltalán nem került elő. Vannak viszont olyan algafajok, amelyek kisebb-nagyobb mennyiségben úgyszólván minden rizstelepen megtalálhatók. Ilyenek : Merismopedia punctata, M. tenuissima, Anabaena sphaerica var. tenuis, Cylindrospermum stagnate, Gtoeotrichia natans, Lyngbya limnetica, Oscillatoria planctonica, Phormidium ambiguum, Spirulina maior, Euglena proxima, Phacus pleuronectes, Ankistrodesmus falcatus, Coelastrum microporum, Pediastrum Boryanum, P. Boryanum var. granulátum P. duplex var. genuinum, P. Tetras, Scenedesmus obliquus, Sc. quadricauda, Selenastrum gracile, Cladophora fracta, Closterium lanceolatum, Cl. moniliferum, Cosmarium Botrytis, Co. granatum, Co. obtusatum, Pleurotaenium Trabecula, Spirogyra communis, Sp.crassa (IV. tábla, 1., 7.), Sp. decimina (IV. tábla, 3., 4.), Sp. maxima, Sp. variáns. Ezen fajok legtöbbje alföldi állóvizeinkben otthonos. Az algatársulások időszakos változásai 6—13. ábra Amikor tavasszal a rizstáblákat vízzel árasztják el, rövid időn belül megjelennek a tavaszi mikroflóra tagjai is. A mikrovegetáció évszakos változását . éppen úgy megtaláljuk a rizstáblák vizében is, mint bármely sekélyvizű alföldi biotopnál (lásd Kol 1931, Kiss 1939). ' A rizsföldek tavaszi mikrovegetációja nagyon rövid életű. Rendesen csak későn indulhat fejlődésnek, a rizs árasztása után és alig éri el itt-ott fejlődésének tetőfokát, máris beköszönt a nyári hőség, amikor a fonalas vegetáció mellett a kék algák is nagyobb tömegben szaporodnak el, főként a Gloeotrichia natans. A nyári mikrovegetáció, amint a táblázatból is látható, aránylag szépen van képviselve. Aratás előtt, a víz leeresztésekor az egész vízi mikrovegetáció szinte teljesen elpusztul, csupán a táblák mélyedéseiben és a csatornákban megmaradó víz nyújt egyes algafajok számára még ideig-óráig menedéket. A Békésszentandrás melleti és Puszta-Káka területén lévő rizsföldek algatársulásában is júliusban találjuk a legtöbb Cyanophyta fajt, augusztusban csökken a számuk és októberben ismét emelkedik, de nem éri el a júliusi mennyiséget. Ez a diagrammból világosan kitűnik. (1. 6—8. ábra.) A Chlorophyta fajok száma augusztusban kulminál mind Békésszentandrás, mind Puszta-Káka rizsföldjei algatársulásában, és októberben a legkevesebb mind a két rizstelepen. (1. 9—11. ábra.) Puszta-Királyságon júliusban valamivel több a Cyanophyta fajok száma, mint októberben. A Chlorophyta fajok száma júliusban jóval több, de mindkét hónapban dominál. Lényegesen több Euglenophyta van októberben. (1. 11 — 13. ábra.) Érdekes jelenséget tapasztaltam ezen rizsföldek algatársulása évszakos váltakozásában. Míg szikes tavainkban a Cyanophyta tömegvegetáció nyáron éri el a csúcspontját és ősszel csökken (lásd К о 1 1931), addig e rizsföldeken júliusban legtöbb a kék algafajok száma, augusztusban csökken, és októberben ismét emelkedik. A különböző rizstelepek mikrovegetációjának összehasonlítása A 14—19. diagrammokból látható, hogy ugyanazon rizsföldek algatársulásában a fajok számaránya évente is változik. A békésszent^ndrási rizsföldek algatársulásában 1950-ben a Cyanophyta algafajok száma 13,7% volt, 1951-ben pedig az algatársulás 25,4%-át alkotják. 1951-ben valamivel több az Euglenophyta és Xanthophyta faj, a Chlorophyta faj pedig csak 66,7%, ezzel szemben 1950-ben 81,4% volt."