Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Kol, E.: Algológiai és hidrobiológiai vizsgálatok a Szarvas környéki rizstelepeken. I. rész

tói. A csatornák vjze többnyire folyóvíz, pH értéke mindig közelebb áll az árasztásra használt víz pH értékéhez, és hőmérséklete rendesen hidegebb pár fokkal, mint a tábláké. A víz mikroszervezet-társulásának nagyobb, jelentékenyebb részét a plankton alkotja. Jelentős szerepe van még a makrovegetációhoz csatlakozó epifiton mikroszervezet-társulásnak és egészen jelentéktelen mennyiségben találjuk a bentosz tagjait. Még a fiatal korban helyhez rögzített fonalas algák legnagyobb része sem marad a bentosz tagja, hanem mérhetetlen tömegben elszaporodva több négyzetméter terjedelmű alga-lepedőket alkotva lebeg a vízen. A bentosz nagyobb, tömegű kialakulását valószínűleg a meder minősége befolyásolja elsősorban. A meder egyrészt állandóan mozgatott felület, másrészt pedig a meder felületét legtöbb esetben makrovegetáció lepi el, különböző Elatine, Chara, Najas, Utricularia, Myriophyllum, Potamogeton, CeratophyUumfajok és még más növények, amelyeken azután gazdag epifiton vegetáció telepszik meg. A rizstáblák biocönosisának léte rövid lejáratú. A vegetációs időszak csak a rizs elvetése és vízzel való elárasztása után kezdődik. Amikor az aratás előtt a vizet leeresztik a rizstáblákról, a mikroszervezetek legnagyobb része elpusztul. Szarvas környékén az időjárástól függően április, május, sőt még június hónapokban is szoktak vetni rizst. Augusztus vagy szeptember folyamán aratnak. Egy vegetációs perióduson belül is többször megtörténik, hogy teljesen leeresztik a vizet, és többször újabb víztömeggel árasztanak. Minden nagyobb előzéskor, minden újabb árasztáskor jelentékenyen felhígul a víz, ami természetesen a víz kémiai egyensúlyát, táplálékforgalmát mindig megzavarja. Táblázatban foglaltarrVössze az 1950—-51.'évben a Szarvas környéki rizstelepeken végzett vizsgálataim eredményeit. Minden algafajnál feltüntettem a víz hőmérsékletét, a gyűjtés alkalmával mért pH értékét, és az alga előfordulásának tömegét is. Ezen rizstelepeken élő növényi mikroszervezetek a különböző rendszertani csoportokban a következő fajszámmal vannak képviselve : Algae 1950. 1951. Mindössze Cyanophyta 19 faj 13,8% 38 faj 21,9% 43 fa Chroococcaceae 5 faj 12 faj 14 faj • Nostocaceae 4 « 10 « 10 « Rivulariaceae 1 « 2 « 2 « Oscillatoriaceae 9 « 14 « 17 « Euglenophyta 5 faj 3,6% 9 faj 5,2% 11 faj Chlorophyta 110 « 79,7% 121 « 69,5% 166 faj Volvocales ... ... 3 faj 5 faj 6 faj Chlorococcales 26 « 29 « 38 « Ulotrichales 3 « 5 « 6 « Cladophorales 2 « 2 « 2 « Oedogoniales 5 « 13 « 14 « Conjugales Desmidiaceae 50 « 46 « 71 « Zygnemataceae 21 « 21 « 29 « Pyrrophyta 1 faj 0,7% 2 faj 1,1% 2 faj Xanthophyta 3 « 2,2% 4 « 2,3% ...... 6 « Összesen 138 faj . 174 fáj 228 faj Bacteria 2 faj 1 faj 2 faj