Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Nemeskéri, J. ; Gáspárdy, G.: Megjegyzések a magyar őstörténet embertani vonatkozásaihoz. Az üllői és egri honfoglaláskori temetők embertani vizsgálata

és a 30—35 év körüli magasabb halandóság is náluk inkább az alsó határra tehető. A férfiak halandósága két nagyobb gyakoriságú csomópontot alkot :. 30—35 és 50 év körül. Ebből bizonyos vonatkozásban kettős társadalmi rétegező­désre lehet következtetni. Figyelemreméltó, hogy az öregkorú halottak csaknem kizárólag férfiak. A két nem közötti életkori különbségek a várható átlagos élettartam ada­taiban is kifejezésre jutnak. A -20. életévüket elért honfoglaló magyarok még átlagosan további 20 évi élettartamra is számíthattak, tehát a 40 éves kor elérésére. A 20 éves férfiak várható átlagos élettartama magasabb, több mint 40 év, a nőké viszont alig haladja meg a 34 évet. A két nem aránya — az eddig feltárt leletek alapján — kifejezett férfitöbbletre utal (100 férfire 55—60 nő jut), a töredékes anyag megoszlásából azonban ezen a téren ma még nem vonha­tunk le messzemenő következtetéseket.* A demográfiai kérdéssel kapcsolatosan Ю 20 JO W Sil SO 70 2. ábra A honfoglaló magyarok kormegoszlása a feltárt csontvázleletek alapján meg kell említenem, hogy a tipológiai egyezések magas fokából, valamint egyes finomabb morfológiai variációkból (foramen zygomatieo-faciale egymás felett sorban való jelentkezése, az incisivusok nagysága és helyzete stb.), arra következ­tethetünk, hogy az üllői temetőben egy nagyobb létszámú család tagjait temették cl. Egészen szoros családi (genetikai) kapcsolat állhatott fenn az 5. (Ltsz. : 3742), a 18. (Ltsz.: 4233), a 19. (Ltsz.: 4234) és а C. jelzésű (Ltsz.: 4228) sírokban eltemetett egyének között. Összefoglalás 1. Az üllői honfoglaló magyar temető ethnikumát túlnyomórészt turanid és europid-brachykran elemek határozzák meg. Tipológiailag ennek a temetőnek az emberanyaga szorosan kapcsolódik a Duna—Tisza-közi és az északkelet-magyar­országi jellegzetes honfoglaló magyar temetők és lelőhelyek ethnikumaihoz. A kimutatható dolichokran-mongolid elem feltételezhetően az Üllőn élt avar ethnikummal kapcsolatos. 2. Az egri késő-honfoglaláskori temető embertani képe jelentősen eltér az eddig ismert honfoglaláskori temetők ethnikumaitól, amennyiben a mediterrán elemek határozott túlsúlya állapítható itt meg. A volgai bolgárokkal való hason­latosságuk szembetűnő, amit megmagyaráz az, hogy ethnikailag e temető populációja valószínűleg a kabarokkal kapcsolatos. 3. A honfoglaló magyar törzsek szállásterületei között, az embertani leletek tipológiai megoszlása alapján, bizonyos regionalitás körvonalai állapít­* Acsády Györgynek ezúton fejezzük ki hálás köszönetünket.

Next

/
Thumbnails
Contents