Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Nemeskéri, J. ; Gáspárdy, G.: Megjegyzések a magyar őstörténet embertani vonatkozásaihoz. Az üllői és egri honfoglaláskori temetők embertani vizsgálata

és a 30—35 év körüli magasabb halandóság is náluk inkább az alsó határra tehető. A férfiak halandósága két nagyobb gyakoriságú csomópontot alkot :. 30—35 és 50 év körül. Ebből bizonyos vonatkozásban kettős társadalmi rétegeződésre lehet következtetni. Figyelemreméltó, hogy az öregkorú halottak csaknem kizárólag férfiak. A két nem közötti életkori különbségek a várható átlagos élettartam adataiban is kifejezésre jutnak. A -20. életévüket elért honfoglaló magyarok még átlagosan további 20 évi élettartamra is számíthattak, tehát a 40 éves kor elérésére. A 20 éves férfiak várható átlagos élettartama magasabb, több mint 40 év, a nőké viszont alig haladja meg a 34 évet. A két nem aránya — az eddig feltárt leletek alapján — kifejezett férfitöbbletre utal (100 férfire 55—60 nő jut), a töredékes anyag megoszlásából azonban ezen a téren ma még nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket.* A demográfiai kérdéssel kapcsolatosan Ю 20 JO W Sil SO 70 2. ábra A honfoglaló magyarok kormegoszlása a feltárt csontvázleletek alapján meg kell említenem, hogy a tipológiai egyezések magas fokából, valamint egyes finomabb morfológiai variációkból (foramen zygomatieo-faciale egymás felett sorban való jelentkezése, az incisivusok nagysága és helyzete stb.), arra következtethetünk, hogy az üllői temetőben egy nagyobb létszámú család tagjait temették cl. Egészen szoros családi (genetikai) kapcsolat állhatott fenn az 5. (Ltsz. : 3742), a 18. (Ltsz.: 4233), a 19. (Ltsz.: 4234) és а C. jelzésű (Ltsz.: 4228) sírokban eltemetett egyének között. Összefoglalás 1. Az üllői honfoglaló magyar temető ethnikumát túlnyomórészt turanid és europid-brachykran elemek határozzák meg. Tipológiailag ennek a temetőnek az emberanyaga szorosan kapcsolódik a Duna—Tisza-közi és az északkelet-magyarországi jellegzetes honfoglaló magyar temetők és lelőhelyek ethnikumaihoz. A kimutatható dolichokran-mongolid elem feltételezhetően az Üllőn élt avar ethnikummal kapcsolatos. 2. Az egri késő-honfoglaláskori temető embertani képe jelentősen eltér az eddig ismert honfoglaláskori temetők ethnikumaitól, amennyiben a mediterrán elemek határozott túlsúlya állapítható itt meg. A volgai bolgárokkal való hasonlatosságuk szembetűnő, amit megmagyaráz az, hogy ethnikailag e temető populációja valószínűleg a kabarokkal kapcsolatos. 3. A honfoglaló magyar törzsek szállásterületei között, az embertani leletek tipológiai megoszlása alapján, bizonyos regionalitás körvonalai állapít* Acsády Györgynek ezúton fejezzük ki hálás köszönetünket.