Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Nemeskéri, J. ; Gáspárdy, G.: Megjegyzések a magyar őstörténet embertani vonatkozásaihoz. Az üllői és egri honfoglaláskori temetők embertani vizsgálata

fossa állapítható meg. Fossa glenoidalis igen mély, keskeny. Baloldalt íncisura supraorbitalis. Apertúra piriformis körtealakú, széles anthropin jellegű. Fossa canina baloldalt igen mély. Spina nasalis anterior IV. Corpus mandibulae alsó íve kivájt ; ramus mandibulae alacsony,, keskeny, az incisura igen mély. A lelet embertani jellege. A termet nagyközepes-magas jellege, a brachykrania, az. agykoponya mérsékelt magassága és annak a szélességhez való viszonya ; a mediansagittalis körvonal tagoltsága ; az arckoponya enyhe mongolid lapultsága és széles ovális volta, az interorbitalis tájék nagy szélességével együtt típusdiagnosztikailag gyakorlatilag teljesen fedi a turanid típust illető jellegegyüttest. Típus : turanid 10 . 18. sír. (Ltsz. : 4233.) Koponya állkapoccsal (cranium). Megtartási állapot kitűnő. Régészeti melléklet : köszörűkő, néhány vastöredék, vaskés. Férfi ( A koponya igen súlyos, a csontok falvastagsága jelentős. A glabellaris tájék lapos (0—1), annal határozottabb a csontos szemöldökív és a protuberantia occipitalis externa (IV. fok). Nyakszirtpikkelyen linea nuchalis terminális és linea plani nuchalis egyaránt jól profilírozottak. Az állkapocs erőteljes, magas, széles; protuberantia mentalis előrenyúló, az állakapocsszöglet derékszögű. Elhalálozási kora55-r-60 év (Mat-Sen). IV. fokú az elcsontosodás a nyílvarrat mentén ; koszorúvarrat pars bregmatica és pars temporalis részen csontosodott el ; a Iambdavarrat mentén csak a pars lambdoides mentén van I. fokú obiiteráció. A fogak abrasiója II— III. fokú. Metrikus és leíró jellegek. Mesokran, hypsikran, akrokran, orthokran, metriometop : euryprosop, mesén, mesorrhin, mesokonch, leptostaphylin, hyperbrachyuran ; mesognath, aristencephal. Norma verticalisban a koponya alakja ellipbzoides, plagiokephal ; norma occipitalbban magas, szögletes házforma. A mediansagittalis körvonal homlokíve alacsony, hátrafutó, a fejtető magasan ívelt, a vertexet követőleg meredeken lejt, úgyhogy erős a lamb­doid lapultság, a nyakszirt domború. Az arckoponya magas, széles, téglalap alakú. A szem­üreg négyzetes. Az orrgyök középmagas, keskeny ; az orrhát magasan kiemelkedő, egyenes,, vége konvex. Az interorbitalis szélesség nem jelentős. A koponya morfológiai sajátosságai. A koponyatetőn gyenge fossa praelambdoidea. Homlokcsonton alacsonyan futó, elmosódó linea temporalis ; ugyanakkor a falcsonton igen határozott a linea temporalis fascialis. Foramen magnum alakja kerek. Baloldalt mély incisura mastoidea, jobboldalt sekély. Harántirányban megnyúlt fossa glenoidalis. Pórus acusticus externus tölcsérszerű. Sutura squamoso-ma^toidea maradványa mindkét oldalt. Inci-sura supraorbitalis mindkét oldalt. Egymás felett sorakozó több foramen zygomaticofacial. Apertúra piriformis magas kártyaszívalakú. Az orrcsontok alsó harmadukban töréstől 'repedtek és ezért deformálódtak. Processus marginalis. Tuber malare. Járomcsontok arci felszíne derékszögben hajlik oldalra. Fossa canina lapos. Phaenozyg. A lelet embertani jellege. Az agykoponya középhossza, a homloktájék alkata főleg a csontos szemöldökívvel, és a szemüreg téglányalakja, állkapocs-szeglet oldalugrása egyezést mutat a Cro-Magnon »A« típussal (40). Típusdiagnosztikailag négy jelleget vehetünk ide­tartozónak. Az agykoponya nagy szélessége, magassága, a lambdoid tájék lapultsága, a nyak­szirt görbültsége, magas, kicsi konvex orr bizonyos eltérésekkel az »europid-brachykran« elemre utalnak hat jellegben típusdiagnosztikailag. Típus : Europid brachykran elem G 4­Cro-Magnon »A« típus 4 . 19. sír. (Ltsz. : 4234.) Koponya állkapoccsal (cranium). Megtartási álla­pota kitűnő. Régészeti mellékletek : arany fülbevalókarika, aranylemezkék, gombok, nyeregveretek, szögletes bronzlemezek tűzcsiholó kovakővel, íjlemez, törött vaskengyelek, nyílhegyek (2 db), tegezveretek. Férfi ( A koponya kapacitása 1435 ccm. A koponya egészében és részleteiben igen markáns és erőteljes. A homlok hátrafutó, magas. A glabellaris tájék előreugró (3. fok). Csontos szemöldökív, teljesen keresztülfutó, vaskos. Protuberantia occipitalis externa csapszerű (V. fok). Linea nuchalis terminális és crista occipitalis externa éîes, magas. Az áll magas, széles, protuberantia mentalis határozott, kettős tuberculum mentalis. Tuberositas masset erica. Angulus mandibulae derékszögű. Elhalálozási kora 60—65 évre tehető (Sen). A koponyavarratok elcsontosodása végső fázisban (IV.). Squama temporalis is elcsontosodott. A fogak abrasiója III. fokú. Mély fossa praelambdoidea pars obelica felett. Metrikus és leíró jellegek. Hyperbrachykran, hypsikran, tapeinokran, orthokran, steno­metop ; euryprosop, mesén, chamaekonch, mesorrhin, leptostaphylin, dolichouran ; meso­gnath, prognath, orthognath ; aristencephal. Norma verticalisban a koponya alakja sphenoides, norma occipitalisban széles házforma. Mediansagittalis körvonal magasan ívelt ; a homlokív

Next

/
Thumbnails
Contents