Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Topál, Gy.: A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai

északibb nyári előfordulás a Kárpát-medencében. A Szoplaki Ördöglyukban és az Abaligeti barlangban ebből a ritka fajból telelő példányokat gyűjtöttem. Vespertilio murinus Linnaeus — A Múzeum gyűjteményében 11 lelőhelyről 15 példány — tehát viszonylag csekély anyag — található. A lelőhelyek közül hat egészíti ki a Faunakatalógus adatait. Ennél a fajnál is szerepel a Paszlavszky gyűjteményéből származó anyagban »Belaliget« adat, melyet bizonytalansága miatt külön vettem. Megjegyezhetem még, hogy M é h e 1 y figyelmét úgylátszik elkerülte a Gutorról származó Kunszt K.féle anyag, így ez az elég régi adat a Faunakatalógusból is -kimaradt. l

x Budapest (Városliget [16] ), Pusztapó (M), Temeskubin (M). — 1« Csallóköz— Somorja(16), Gutor (M). — П

г Budaörs (M), Budapest (Óbuda [16], Zugliget [16]), Tihany (11 ). — II 2 Aggtelek (16), Hollóháza (16), Lillafüred (25), Szomorúi kőbánya (25). — III

X Hermanec(16), Kassa (16), Miszlóka (16), Nagyrőce (16), Oravic(16), Selmecbánya (M), Zuberec(16). — III

2 Bártfa (16), Homoródalmási barlang (16), Máramarossziget (16). — 7//

4 Kolozsvár (16). '— ///„ Brassó (16). —• V

2 Brennbergbánya (23). \- Bélaliget. Eptesicus nilssoni Keyserling & Blasius — A Faunakatalógus M é h e 1 у nyomán Báziásról is felsorolja. Ez eddig a legdélibb adatunk. Lehetséges, hogy ez a faj elég nagy mértékben vándorol, csak ritkasága miatt nem figyelhették meg behatóbban. A Múzeum gyűjteményében hat lelőhelyről hét példányunk van. E faj Budapesten 1949-ben került elő. 1

г Budapest (Múzeumkert [M] ). — 7

2 Csallóköz—Somorja(16). — II

2 Lillafüred (25)— 1П

г Kassa (16), Oravic(16), Tátrafüred (16), Zuberec(16). — III

2 Kvassay Klauzura Tiszabogdány mellett (M). — IV Báziás (16). Eptesicus serotinus Schreber •—A Faunakatalógus »Zuberec« és »Oravic« adataival kapcsolatosan meg kell jegyeznem, hogy Méhe ly a Múzeumba jutott К о с y a n A. anyagban egyetlen E. serotinus-t sem talált, és ezért nagyon valószínűnek tartja, hogy К осу a ne fajt nem ismerte. A Faunakatalógus két fentebb említett adatát, amelyet К о cyan nyomán közölt, csak fenn-tartással lehet elfogadni. Egyébként az E. serotinus egyike leggyakoribb fajainknak és az egész Kárpát-medencében előfordul. Az, hogy általában kevés példány kerül belőle, nem ritkaságának, hanem kevésbbé társas tulajdonságának köszönhető. A Múzeum gyűjteménye 20 lelőhelyről származó 34 példányt foglal magában. A lelőhelyek nagyrésze, tizenkét adat, új. E faj múzeumi anyagának esetében is kiderült, hogy M é h e 1 y a Gutorról eredő К u n s z t-féle anyagot nem ismerte és az adat így kimaradt a Faunakatalógusból. 1

г Belly e (3 6), Berettyóújfalu (16), Budapest (16), Dárda (16), Jászberény (22), Madarászkert (M), Mátészalka (23), Monor(l), Nagydobos (23), Opályi (23), Szigetcsép (M). — /

2 Csallóköz—Somorja (16), Gutor (M), Nagylózs(l), Tűrje (24). — П

г Budafok (M), Budapest (Óbuda [M]), Esztergom (24). — lí

2 Csanvik-völgv (25), Felsőn-éra (20), Garadnavölgy (25), FIámor(25), Hollóstető (M), Jávorkút (25), Lillafüred (Kerekhegy [25]), Mahóca (25), Meleghegv (16), Szomorúi kőbánva ( [25], rakodó [M] ), Vácrátót (M). — 1П

г Kassa (16), Oravic (16), Poprád (M), Pozsonv (16), Zuberec (16). — III

2 Alsókalocsa (M), ALószőcs (16). — ///

3

Déva(M), Nagyszeben (16). — lll

x Szilágysomlyó (16), Zilah (16). — III

5 Nagvsajó (M), Tövis (16). — ///

6 Brassó (16). — V

1 Nagycsömöte (16).— V

2 Brennbergbánya (23). — V7

2 Balatonlelle (M), Balatonszárszó (1 ), Ormánd (M), Pusztaszentlászló (16). Magam több esetben ráakadtam .erre a fajra. A lelőhelyeken a példányokat mindig egyesével találtam. Lelőhelyeim : 1

г Ócsa, Szikra (erdészház padlása). — II

X Szentgál (templompadlás). — VI

2 Pusztakovácsi (templompadlás, a M. myotis kolónia elvonulása után). Nyctalus leisleri Kuhl .— A Kárpát-medencéből először M é h e 1 у mutatta ki biztosan. M é h e 1 ynek három példány állott rendelkezésére. A Faunakatalógus is ezt a három előfordulási adatot közli csupán. A Múzeum gyűjteményében megvannak a régi példányok, és újabban Cserhátszentivánról és Tihanyból is előkerült ez a ritka faj. Ez utóbbi adat igen érdekes, a Kárpát-