Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Somfai, E.: Adatok a házi és mezei veréb haszon- és kártételéhez gyomortartalomvizsgálatok alapján

A 92 gyomor közül 18-ban volt haszonmag. (Kukorica 1 januáriban és 1 szeptemberiben ; rozs 1 februáriban ; búza februáriban, márciusiban, októberiben és novemberiben; árpa januáriban,februáriban, októberiben és decemberiben ; zab januáriban, februáriban és decemberiben ; napraforgó novemberiben. A haszonmagok fogyasztásának idó'pontja egyetlen esetben sem esik az illető mag érésének idejére. Ebben az időben tehát a házi veréb nem okozhat jelentős kárt. A téli dátumokból viszont és a haszonmagnak ezekben a gyomrokban talált nagy mennyiségéből (három-hét szem) arra lehet következtetni, hogy a házi veréb a magtárakat a tél folyamán megdézsmálja — amint ezt többször megfigyeltem. Ezt a kárt azonban ellensúlyozza egész éven át tartó gyommagpusztításával. Jelentős kárt tehát a magfogyasztás terén nem okoz. Tápláléka havonkénti eloszlásban a következő : Január 6% mag, 44,5% növény-, magtörm. — rovar, 49,5% zúzok Február 25% « 34,9% « « 0,1% « 40% « Március 3,3% « 38% « « 2,2% « 55,5% « Április 2,5% « 35% « « 14,5% « 48% « Június 6,6% « 36% - « « 9% « 48,4% « Július — « 30% « « • — « 70% « Augusztus 5% « 85% « « — « 10% « Szeptember 3,5% « 60% « « — « 35,5% « Október 28%' « 38% « « — « 24% « November 15,8% « 46% « « 0,2% « 38% « December 10% « 52% « « 0,1% « 37,9% « Mindkét verébfaj a "rovarokon és magokon kívül gyümölcsöt is fogyaszt. Valószínűleg ennek maradványaként egy-két gyomorban a zúzóköveket ragacsos anyag tartja össze. A gyümölcsfogyasztás mennyiségét azonban a gyomortartalmakból lemérni nem lehet. Összefoglalva tehát a vizsgálatok eredményét azt látjuk, hogy a házi és a mezei veréb gazdasági jelentősége igen különböző. A mezei veréb a mezőgazdaságra káros rovarok nagyarányú pusztításával és a gyommagok egész éven át tartó irtásával állandó hasznot hajt. A házi veréb gazdasági értékelésére a fenti anyag nem nyújt elég támpontot, mivel a ház körül felszedett táplálékának maradványai a gyomortartalmakból sokszor nem mutathatók ki. Munkámban nagy segítségemre volt dr. Zsák Zoltán, aki volt szíves a maghatározásokba bevezetni és segíteni. A bogáranyagot dr. Kaszab Zoltán határozta. Mindkettőjüknek ez úton is hálás köszönetet mondok. Tekintettel arra, hogy munkám elvégzéséhez irodalmi adatokat nem használtam fel, irodalmi jegyzéket sem adok, annál is inkább, mert jelen dolgozatomnak nem az a célja, hogy a két hazai verébfaj teljes gazdasági jelentőségét felmérje, hanem csupán néhány érdekes adattal akar hozzájárulni a két faj gazdasági értékeléséhez. Chenopodium hybridum 2 esetben, 2 mag « album 27 « 254 « « sp 1 « 8 « Atriplex sp 6 « 25 « Amaranthus reíroflexus 20 « 691 « « albus 7 « 109 « Porlulaca oleracea 1 « 10 « Stellaria media 1 « 3 « Cer

ostium sp 1 « 100 « Reseda lutea 1 « 1 « Helianthus annuus 1 « 1 « haszonmag