Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Jánossy, D.: Fossile Microtinen aus dem Karpatenbecken. I.: Lemminge

chisch) (Acta Soc. Scient. Nat. Moravicae, 9, 6, 1934,p. 1—94). — 34. Wettstein, О. & M ü h 1 h о f e r, F. : Die Fauna der Höhle von Merkenstein in N. Ö. (Arch. f. Naturgesch., N. F., 7, 4, 1938, p. 514—558). — 35. W о 1 d f i с h , J. N. : Diluviale Fauna von Zuzlawitz bei Winterberg im Böhmerwalde (Sitzungsber. math.-nat. wiss. Cl. Akad. Wissensch. Wien, 82, Abt. 1,1, 1880, p. 7—64). — 36. W о 1 f, B. : Fauna fossilis cavernarum, in : Fossilium Catalogus, I. Animalia, pars 82, 89 & 92 (s'G raven h age — Neubrandenburg, 1938—1941, pp. 288 & 320). Erklärung zu Tafel I. Dicrostonyx torquatus Pallas 1. Palatinum, mit den beiderseitigen M

1 und M

2

. Der M

1 dext. den D. henseli-, der M

1 sin. den D. gulielmi-Typ zeigend. — Felsnische Pilisszántó. 2. M

1 sup. sin., D. henseli-Typ. — Pálffyhöhle. 3. M

1 — M

2 sup. dext.> D. gulielmi-Typ (Übergangsform). •— Jankovichhöhl«. 4. Mj — M

3 inf. sin., D. henseli-Typ. —Szelimhöhle. 5. Mj — M

3 inf. sin. D. gulielmi-Typ. — Felsnische Pilisszántó. Alle Abbildungen in cca. 12facher Vergrösserung. Fosszilis Microtinák a Magyar Medencéből. I. Lemmingek írta : Jánossy Dénes, Budapest A pleisztocén örvös-lemming leleteket régebben a ma Ázsiában élő Dicrostonyx torquatus Pallas-fajjal azonosították. Hintón 1910-ben és 1926-ban két formát különböztetett meg az angliai pleisztocén-anyag vizsgálata alkalmával, s ezeket önálló fajokként írta le, D. gulielmi és D. henseli néven. Ezt a megkülönböztetést a későbbi szerzők nagy része elfogadta. Minthogy a Magyar Medence gazdag anyagán minden tekintetben fokozatos átmenetek mutatkoznak az említett két alak közt, helyesebbnek látszik a leleteket a D. torquatus Pall, megjelöléssel mint gyűjtőnévvel illetni. A variációs-statisztikai vizsgálatok a faj egységességéről és nagyfokú nagyságbeli stabilitásáról győznek meg bennünket. Lemmus genushoz sorozható leletek Magyarország területéről—egyetlen Jankovichbarlangi állkapocs kivételével — ezideig nem kerültek napvilágra.