Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Tokody, L.: Über das Vorkommen des gediegenen ?- und ß-Schwefels von Recsk im Mátragebirge

Mit den optischen Eigenschaften des ^-Schwefels hat sich G a u b e r t befasst (14). Nach seinen Angaben ist 2 V = 58°. Bei dem yß-Schwefel von Recsk ist 2V = ca. 70°, also weit grösser als der von G a u b e r t angegebene. Nach Gaubert treten die optischen Achsen auf den Flächen a{l00} und c{00l} aus. Auf der Fläche (001) des ß-Schwefels von Recsk lässt sich der Austritt der einen Achse beobachten ; die Fläche (001) ist nahezu senkrecht auf die eine Achse. Die Kristalle des ^-Schwefels vom Recsker Lahocaberg lösen sich in Kanadabalsam binnen zwei Stunden. In Xylol und Benzol lösen sie sich gut und rasch. Die Heparprobe ist positiv. In geschlossener Glasröhre sublimieren sie ; das Sublimat ist das für Schwefel kennzeichnende. Die Entstehung des Schwefels ist das Ergebnis der im Mátra Gebirge noch heute erkennbaren Solfataratätigkeit. Der Schwefelwasserstoff der Solfatara oxydiert mit dem Wasserdampf, und über 95,5°C wird der monokline ^-Schwefel, unter dieser Temperatur aber der rhombische a-Schwefel ausgeschieden. Der Halotrichit, das Begleitmineral des a- und /З-Schwefels, ist ebenfalls das Ergebnis der Solfataratätigkeit (5). Literatur: 1. Zsivny, V.: Ásványtani megfigyelések Recskről (Ann. Mus. Nat. Hung., 19, 1922, p. 147—152). — 2. Z e 11 e r, T. : Terméskén Recskről (Földt. Közi., 53, 1923, p. 99—100, 159—160). — 3. P a n t ó, G. : A recski Lahoca felépítése és érce (Földt. Közi., 81, 1951, p. 146—152). — 4. V a v r i n e с z, G. : Recski ásványelemzések. Analysen von Mineralien aus Recsk (Magy. Chemiai Folyóirat, 35, 1929, p. 4—9 [Halotrichit p. 7—8]). — 5. T ok о dy, L. : Néhány újabb hazai ásványelőfordulásról. Neuere Vorkommen einiger ungarischen Mineralien (Földt. Közl., 52, 1932, p. 187—194 |Halotrichit p. 193—194.1) — 6. P о p о f f, S. : Materialien zur Mineralogie der Krim. (Bull. Soc. Imp. Nat. Moscau, 4, 1900, p. 477—484). (Ref. Zeitschr. f. Krist., 37, 1903, p. 412). — 7. Lacroix, A.: Les minéraux des fumaroles de l'éruption du Vésuve en avril 1906. (Bull. min. soc. fr., 30, 1907, p.219—266 [l'Schwefel 260]). — 8. M a 11 a d r a, A. : Látóhatára dell' Atrio del Cavallo (Rend. R. Ac. Sei. fis. e. mat. (3

Ű

), 19, 1913, p. 155). — 9. Z a m b о n i n i, F. : Mineralogia Vesuviana (Napoli, 1910, p. 23 ; II. Ausgabe. Napoli, 1935, p. 33). — 10. P a n i с h i, Ù. : Über den Schwefel von Vulcano (Äolische Inseln) (Atti Ac. Gioenia di Sei. Nat. in Catania, 1912, (5

a

), 5, N. 15, p. 1—15). (Ref. Zeitschrift f. Krist., 55, 1915—1920, p. 311—313). — 11. Meixner, H. : Neue Mineralvorkommen aus den Ostalpen. I. (Heidelberger Beitr. zur Mineralogie und Pétrographie., 2, 1950, p. 195—209 [Schwefel p. 203]). — 12. Muthm a n n, W. : Untersuchungen über den Schwefel und das Selen (Zeitschr. f. Krist., 17, 1890, p. 336—367). — 13. P a 1 а с h e, Ch. & В e r m a n n, H. & F r о n d e 1, C. : Dana's System of mineralogy (7. Ed. New York

—London, 1946, p. 144—145). — 14. G a u b e r t, P. : Sur les états cristallins du soufre (Bull. min. soc. fr., 28,1905, p. 157—180 [/5-Schwefel 163—164]). Terméskén Recskről írta : Tokody László, Budapest A Recsk melletti Lahoca-hegy VI. tömzs 514. fejtésén 1947

:

ben gyűjtött kőzetdarabokon a terméskén a- és ^-módosulatát állapítottam meg. A kísérő ásványok pirit és halotrichit. Az a-kén 0,1 mm-es kristályai méz-, illetve kénsárgák, víztiszták. Kristályformákban s

zegények. Nagy ritkaság az egyedül csak a p{ 111 }bipiramist feltüntető kristály. A megfigyelt formák c{001 },1 n{01l}, p{lll} és s{ 113|. Uralkodó alak a p{l 11}. A kristályok típusa zömök bipiramisos. A Д-kén előfordulása a legnagyobb ritkaság. Eddig három lelőhelyről (Keres, Vezúv Vulcano-sziget) és egy égő barnakőszénhányóról (Köflach) ismeretes.