Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 5. (Budapest 1954)

Bohus, G., Heltay, I. ; Wonnesch, I.: A csiperkegomba termésmennyiségének növelésére irányuló kutatások

vagon letermett trágyának a termésátlagát 100%-nak vesszük, és összehasonlítjuk az eddig letermett mintegy 200 vagon, az űj P. c.-törzsekkel csírázott trágyamennyiség termésátlagával, akkor а Р. c. törzsek terméseredménye 197,7%. Az eredmény igen jelentős, ugyanis azt tételeztük fel, hogy а Р. c. törzsek 50%-kal adnak magasabb termésátlagot a »nemes« törzseknél. Ezzel szemben az eredmény a valóságban majdnem kétszeres. Ez az eredmény annál inkább figyelemre méltó, mert míg a »nemes« törzsekkel becsírázott letermett trágya eredményében a legjobb termelési időszak (január, február, március, április, május) teszi ki a döntő Teszt, és a gyenge időszak (június, július, augusztus, szeptember) a kisebb részt, addig а Р. c. törzsek kizárólag a legrosszabb, a nyári időszakban4ermettek le. Közismert ugyanis, hogy nyáron a legnehezebb jó termésátlagot elérni, a magas hőmérséklet, a páraszegénység és a rossz levegőzés miatt. Az 1953. évi nyár július, augusztus, szeptember hónapjai ilyen szempontból különösen rosszak voltak. Az eddig letermett pincék tapasztalatai azt mutatják, hogy а Р. c. l.-es törzs ellenálló képessége nem jó, betegségek könnyen megtámadják. Ezzel szemben а Р. c. 6-os törzs ellenálló képessége felette áll az összes hazai és általunk ismert külföldi »nemes« törzs ellenálló képességének. Betegségek alig támadják meg. Mindkét törzs a »nemes« törzsekkel szemben kimondottan érett, sőt egy kissé túlérett, lényegesen nedvesebb trágyát kíván. А Р. c. törzsek a szálas, szalmás trágyát kevésbbé szeretik, sokkal jobb eredményt adnak az apróbb trágyákból. A termés első hullámában mindkét törzs rendkívül nagy termőteste*ket képes fejleszteni. A második, de főleg a harmadik hullámban az ágyasokon igen nagy tömegű termőtest jelenik meg, és ezek elpuhulás nélkül mind ki is fejlődnek. A nagy tömegű termőtest megfelelő nagyságára történő kifejlődéséhez viszont sem elegendő felvehető tápanyag, sem elegendő felvehető víz nincs. Éppen ezért a második, de főleg a harmadik hullámban a termőtestek aprók maradnak. A termőtestek nagysága tehát szoros összefüggésben van a fejlődő termőtestek számával és a trágya felvehető tápanyag- és víztartalmával a hullámkifejlődés időszakában. Néha a »nemes« törzseknél is előfordul, hogy a második hullámban igen nagymennyiségű termőtest jelenik meg az ágyasokon, ezeknek a kis termőtesteknek azonban a legnagyobb része elpuhul, és ami pedig megmarad, normális nagyságúvá fejlődik ki. A termőtestfejlesztés intenzitását lényegesen csökkenteni a pince alacsony hőmérsékletre való lehűtésével sem lehet, 12°-os pincében éppen olyan robbanásszerűen fejlődnek ki a hullámok, mint a 17°-osban. A különbség csupán az lesz, hogy az alacsonyabb hőmérsékletű pincében a termőtestek keményebbek, tömöttebbek, lassabban nyílók lesznek. Táblamagyarázat [V. Tábla Р. c. 1. jelzésű törzs termésben. A felső felvétel jobboldalán a »kultúrcsiperkével<< becsírázott kontroli-parcella látható. VI. Tábla 1. Р. c. 6. jelzésű törzs termó'teste. 2. P.c. 1. jelzésű törzs termésben. 3. Р. c. 6. jelzésű törzs termőtest-csoportja.