Boros István (szerk.): A Magyar Természettudományi Múzeum évkönyve 4. (Budapest 1952)

Csapody, V.: A rizs gyomnövényei

árnyékot. így a Cynodon, Glycyrrhiza, Lycium nálunk is beválna. Északi oldalon a Salix, Populus, Tamarix is használható lehet. Ez utóbbiakat nálunk is láttam a rizs határcsatornáinak szélén. Próbálkoznak haszonnövényekkel is a gáton, mert a gátak és csatornák az egész felhasznált területnek mintegy 20%-át teszik, így láttam ott káposztát, kalarábét, paprikát, paradicsomot, napraforgót termeszteni. Ez azonban inkább káros eljárás, mert a kapásnövények művelési módja és gyökérzete a gátakat éppen lazítja. Még a szántáskor, aratáskor szétbontott és évenként újra épített hullámfogó gátakat is meg kell szilárdítani, különben a szél okozta hullámverés könnyen szétlöki. Nem célszerű tehát a gátakat gyomlálni, inkább gyakran kell kaszálni. Az itt növő gyomok taposást bíró szárazföldiek, amelyek csak rossz árasztás esetén mennek be a rizs közé. Mindenütt megtalálható a Trifolium repens, T. pratense és T. hybridum, Taraxacum officinale, Sonchus-ok, Scorzonera cana, Rorippa silvestris, Polygonum aviculare, Lotus corniculatus, Hibiscus, Setaria glauca, Agrostis alba, Plantago major és P.Janceolata, Alopecurus pratensis, Lactuca saligna, Medicago sativa, Lathyrus tuberosus, Mentha pulegium, Inula britannica, Gnaphalium uliginosum, Gypsophila muralis, Anagallis, Convolvulus, Kickxia és a közönséges gyomok (Chenopodium, Amaranthus, Atriplex, Cichorium, Eriger on canadensis, Cirsium arvense stb). Külön említendők még azok a növények, melyek a rizsgátak oldalán gyökereznek és a vízre futnak (Alopecurus aequalis és A. geniculatus, Mentha pulegium, Agrostis alba, Trifolium repens, Peplis portula, sokszor így nő a Marsilea is). A gát mellett, de már a vízben nőnek a Lythrum, Rumex, Veronica, Oenanthe, Epilobium, Polygonum, Glyceria, Juncus-iajok. Ezek adják a rizstáblák jellegzetes szegélyét. Köztük húzódnak meg a Gratwla és Lindernia tövei. Rosszul árasztott földön a Linder nia nagy telepekben terül el a rizs közt. A rizs az egész világon fontos táplálkozási cikk. Ezért termesztése már az egész mérsékelt övben megindult. Sajátos és állandó élettere miatt gyomnövényzete is nagyrészt független a földrajzi helyzettől, ubiquistákból áll. Közéjük keverednek az illető terület eredeti növényei. M o 1 i s c h a japán rizsföldekről a következő, nálunk is ismert gyomokat közli : Lemna minor és L. trisulca, Spirodela, Marsilea, Salvinia, Myriophyllum spicatum, Callitriche verna, Potamogeton natans, Hydrocharis, Trapa, Ludwigia. (Emellett még 54 olyan növényt sorol fel, amelyek nálunk rizs közt vagy rizsgátakon találhatók, bár ő kifejezetten nem említi, hogy rizsben látta-e ezeket.) Prjanyisnikov szovjet mezőgazda-kutató általánosan elterjedt gyomokként említi a következőket : Lythrum salicaria, Potamogeton-ok, Alisma, Leersia, Butomus, Schoenoplectus mucronatus, Eleocharis, Carex hirta. Bajai az egész világon elterjedt rizsgyomoknak tartja a Lythrum salicaria, Bidens tripartitus és B. cernuus, Polygonum persicaria, Utricularia vulgaris, Sparganium erectum és S. simplex, Çarex hirta fajokat. Az általa említett Epipactis palustris és Pilularia nálunk nem szerepel. Beszél a fehér és vörös muharról, Glyceria aquaticd-ró\ (maxima), Moliniá-ró\, Scirpus silvaticus-ró\ és Pycreusról. Az utóbbiakat nem láttam. Gyulay-Kállay kézikönyvében szereplő gyomok közül még nem találtam a következő fajokat : Leersia, Molinia, Lemna gibba (ritka !). A Chlorocyperus glomeratus kérdése azóta tisztázódott, s nyilván az eddig fel nem ismert Cyperus difformis-sal azonos. BuctfSnger felsorolásából nem került elő : Holoschoenus (a Tiszántú. ritka) és Calystegia sepium, amelynek a mai rizsföldeken kevés lehetősége vanl